top of page

Mit ér a szerelem bizalom nélkül?


Adott egy jól működő kapcsolat. Évek óta tart, s bár a rózsaszín felhő már felszállt, kialakultak a hétköznapok, melyek olykor unalmasak ugyan, de azért jól elvagyunk. Béke van, összhang, szeretet. Legalábbis látszólag.

A szerelmet nem olyan könnyű legyőzni. Az ott üldögél még mindig a szívünkben, és nem hajlandó a tények tükrében sem zsugorodni, pláne eltűnni!

Aztán egy napon történik valami. Valami, ami lehet, hogy csak egy ártatlan dolog, akár félreértés, de a bizalmat megingatja. Gondolkodásra késztet, és minél tovább gondolkozol, annál több emlék tör elő a múltból. Esetek, amikor a másik fél ellentmondásba keveredett önmagával, egy olyan beszélgetés, ami egyértelműen egy korábbi füllentést leplezett le… Lényegtelennek tűnő esetek, melyek talán magára a kapcsolatra nincsenek is semmiféle hatással, de az őszinteség megingott várát végképp ledöntik.

Leleplezett hazugságok, amiket nem láttunk, mert nem akartunk látni. Mert mit számít, hogy nem tud néhány órával elszámolni, vagy hogy kettő, vagy öt emberrel feküdt le korábban? Semmit nem számít… Gondoltuk akkor. És valóban, a tény maga semmit nem számít, de a hazugság létezése annál többet. Hiszen ha ezek nem voltak igazak, akkor könnyen lehet, hogy más sem az. Például az érzelmei.

Ilyenkor a hit a másikban óhatatlanul megtörik. A szeretetet azonban nem olyan könnyű legyőzni. Az ott üldögél még mindig a szívünkben, és nem hajlandó a tények tükrében sem zsugorodni, pláne eltűnni.

Patthelyzet. Szeretünk valakit, mindennél jobban, viszont nem merünk, nem tudunk bízni benne. Kérdéseket teszünk fel neki, hátha olyan választ kapunk, amit hallani szeretnénk, de közben ott lapul a kétség, hogy mi van, ha ezek a szavak tényleg csak a vágyainknak szólnak, miközben a valósághoz semmi közük sincs…

Őrlődés, kétségek, fájdalom, gyanakvás. Ez az osztályrészünk innentől kezdve. És persze a várakozás. Hátha majd az egész egy varázsütésre elmúlik, mintha nem is lett volna. Ostobaság…persze…de mégis ezt reméljük.

Erő, ez az, amire a legnagyobb szükség van, és amiből a legkevesebb jut ilyenkor. Próbáljuk újra megbeszélni? Kérjünk tanácsot kívülállótól? Várjunk? Ez utóbbi jól hangzik, de mire?

Bizalom. Ezt a legnehezebb felépíteni, a legkönnyebb leveszíteni, újra felépíteni pedig szinte lehetetlen.

Mert mit ér a szeretet bizalom nélkül? Semmit.

0 hozzászólás

Kapcsolódó bejegyzések

Az összes megtekintése

Head
fffffffffff

bottom of page