top of page

"Szabadabbak vagyunk és még több szabadságra és jogra törekszünk"


A Pride hónap utolsó hetén 7 embert kérdeztünk meg egy-egy meghatározó meleg filmjéről, könyvéről vagy darabjáról.

A melegként élő Rolanddal készült beszélgetésünket közöljük alább

A probléma inkább az, hogy már elterjedt a gondolat, hogy ez "bűnös" és "gusztustalan", akkor ez még meg sem jelent

T: Mi a legmeghatározóbb meleg témájú film, könyv vagy színházi előadás az életedben?

R: Mary Renault: The Persian Boy című könyve.

T: Mi fogott meg a könyvben? A történelmi közeg, a két férfi kapcsolata vagy valami egészen más?

R: Ógörög környezetben ábrázolja a melegséget és egészen furcsa úgy olvasni erről, hogy teljesen más szokások övezik két férfi kapcsolatát. Meg aztán mivel nincs "meleg közösség" ott, minden meleg karakter lényegében bi és "normális" abban a társadalomban, nincs a műben diszkrimináció vagy nincsenek abszurd elvárások más melegektől.

T: Ugye ez a könyv Bagoas elbeszélésen keresztül láttatja a perzsa birodalom egy részét, miközben elmeséli nagy Sándorral való kapcsolatát is. Volt olyan szokás, jelenség, mozzanat a kettejük kapcsolatában, ami mai szemmel meglepett?

R: Bagoas egy perzsa kasztrált, lényegében idegen kultúrájú szolgaként lép Nagy Sándor szolgálatába. Enélkül a kulturális háttér nélkül nekünk szerintem értelmetlen az, ahogy Bagoas teljesen elfogadja az alárendelt helyzetét és teljesen Nagy Sándornak szenteli az életét.

T: Ő eunuch. Ezt a szót használják a kasztrált férfire, ugye?

R: Igen.

T: Te tudnál ilyen módon élni? Teljesen alárendelve és egy másik férfinak szentelni az életed?

R: Kifejezetten abban az ókori környezetben, rabszolgasággal és kulturális különbségekkel nyer értelmet az egész, és ebben a kontextusban érdekes. Nem hiszem, hogy modern gondolkodással és kultúrában ez bárkinek értelmes vagy egészséges lenne.

T: Akkoriban a nemi vonzalom kérdését sokkal szabadabban kezelték, ma szerinted működne egy ilyen közösség?

R: Akkoriban csak egy nagyon szigorúan meghatározott formája volt elfogadott a homoszexualitásnak. Igaz, hogy nem igazán volt diszkrimináció ezek ellen, de ezek ideiglenes kapcsolatok voltak, vagy legalábbis a szexualitás szigorúan csak pár évig volt része, mindig csak férfiak közt, nagy korkülönbséggel, és a passzív fél gyakran lenézettebb volt, pláne később Rómában. Szerintem ma alapvetően már szabadabbak vagyunk és még több szabadságra és jogra törekszünk. A probléma inkább az, hogy már elterjedt a gondolat, hogy ez "bűnös" és "gusztustalan", akkor ez még meg sem jelent.

T: Egy nagyon fiatal fiú, Bagoas is 14-15 éves körülbelül a műben, és egy idősebb férfi kapcsolata ma elég problémás ügy, hiszen pedofíliának számít. Ez nem egy olyan téma, ami kicsapja a biztosítékot a legtöbb emberben?

R: De, persze. Ezért is mondom, hogy ezeket a szituációkat nem lehet ráhúzni a modern világunkra, de a saját értékeink szerint sem lehet értelmezni.

T: Ezeket azért kérdezem, mert ez a könyv elképesztően sikeres volt, úgy, hogy teljesen más a korszak, a kontextus, az egész szellemiség, ami áthatja. Miért lett mégis sikerkönyv szerinted?

R: Mert Mary Renault olyasmit alkotott, ami már a meleg témát félretéve is különleges. Egyszerre volt eltökélt kutató, aki a történelmi hitelességnek is eleget tett, ugyanakkor személyes okokból is írt, bálványként imádta Nagy Sándort, tehát személyes szenvedély is van a műveiben. Elégedettek voltak a történészek, az izgalmakra vágyó hetero olvasók és az ilyen modern pesszimizmustól elrugaszkodott, ideális queer hősökre vágyó meleg olvasók is. Renault egyébként sok levelet kapott fiatal, reményvesztett melegektől akkoriban.

T: Ha írnál könyvet valakiről, kiről írnál? Van bálványod?

R: Valaki igazán feldolgozhatná Frederick Park és Ernest Boulton történetét.

0 hozzászólás

Head
fffffffffff

bottom of page