Ha az államok prioritásként kezelik a HIV-elleni küzdelmet, vajon már létezne a HIV-elleni védőoltás?
Beadassam vagy se? A koronavírus-oltás történetének tanulságai
Ami a koronavírus esetében egy év alatt sikerült, az a HIV vonatkozásában nem jött össze 40 év alatt sem
Ágoston László fantasztikusan alapos cikkében (aminek ezúton egyben reklámot is csinálok) elmagyarázza azt is, ami sokakban kérdéseket vet fel: „Hogyhogy ilyen rövid idő alatt elkészült a koronavírus elleni oltás?”
Hát úgy, hogy ezt az államok prioritásként kezelték, egy csomó zsét adtak rá meg egy csomó új embert vettek fel a kutatóintézetekbe, akik csak ezzel foglalkoztak. Meg persze a bürokrácián is könnyítettek kicsit, plusz megvariálták a tesztelést. Így sikerült egy évnél rövidebb idő alatt védőoltást kifejleszteni.
Először is mindenképpen tiszteletemet fejezem ki azok előtt a tudósok előtt, akik részt vettek a védőoltás kifejlesztésében (és igen, én be fogom adatni, mert nem kívánom veszélyeztetni saját magam és környezetem egészségét, valamint nem kívánok hozzájárulni a gazdaság és az egészségügy összeomlásához). Viszont elgondolkodtam: ezek szerint ilyen gyorsan megoldódik egy egészségügyi probléma, ha prioritásként kezelik? Mert azt láttuk, mi történik, ha valamit nem kezelnek prioritásként.
Az AIDS betegséget 1981-ben, csaknem 40 éve azonosították. A betegséget okozó HIV-fertőzésnek ám azóta sincs végleges gyógymódja, sőt védőoltás sem létezik ellene - nem olyan régóta elérhető csak (már ahol) a PreP nevű gyógyszer, ami megelőzi a HIV-fertőzést, de ezt rendszeresen kell szedni, tehát nem olyan, hogy egyszer vagy kétszer beoltatod magad és védve vagy. A kiszűrt fertőzötteknek életük végéig gyógyszeres kezelésben kell részesülniük, ennek hatására nem fertőznek tovább, és betegek sem lesznek. Ez a kulcsa jelenleg egy HIV-fertőzött életben maradásának.
Mindeközben pedig 2019-ben több mint 38 millió HIV-fertőzött élt a világon és kb. 690 ezren haltak bele (forrás: UNAIDS) az AIDS-be. Hogy mi lehet a különbség oka? A 80-as években Ronald Reagan, aki volt annyira hülye, hogy őszinte legyen (most nem akarom egy másik, jóval későbbi amerikai elnökhöz hasonlítani e tekintetben) nyilvánvalóvá tette: mivel az AIDS „a buzik betegsége”, nem prioritás a gyógymódját keresni. Nem is igazán ölt bele pénzt. (Ez indította útjára az ACT UP! csoportot és közvetve a teljes queer aktivizmust.)
A későbbi amerikai és egyéb politikusok nagy része már rájött, hogy a politikai korrektség egyre inkább elvárás (már ahol), úgyhogy ezt nem mondták, de attól még gondolhatták. És mivel a HIV szerencsétlen módon olyan társadalmi csoportokat érint nagyobb mértékben - melegek, feketék, drogosok, szegények - akik amúgy is perifériára szorultak, a hatalom képviselői kisebb problémának tekintik, mint a koronavírust, ami egyáltalán nem válogat és több politikai vezetőt is megfertőzött már.
Tudom, hogy minden fertőzés különböző, és mivel a HIV az immunrendszert támadja, nyilván nehezebb ellene védekezni is. Ezzel együtt a kevesebb mint egy év, ami a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztéséhez kellett, durva ellentétben áll azzal a 40 évvel, ami alatt HIV-fertőzés ellen nem sikerült ilyet létrehozni. És természetesen nem azt akarom mondani, hogy problémásnak ítélem a koronavírus elleni oltásba fektetett időt, energiát és pénzt. Épp ellenkezőleg.
A koronavírus kapcsán az államok és a kutatóintézetek megmutatták: ha prioritásnak tekintenek egy járványt, akkor nagyon gyorsan nagyon hatékonyak tudnak lenni. Azt szeretném, hogy a koronavírus-vakcinák véglegesítése után ugyanilyen energiával vessék bele magukat a HIV végleges gyógymódjának és az az elleni védőoltásnak a kutatásába.
HIV/AIDS témával kapcsolatban további cikkeket itt olvashatsz.
