Lehetett-e leszbikus viszonya holokauszt-túlélőnek fogva-tartójával? – ezt kutatta a Warwick Egyetem történésze.
Egy fogoly sem mondhatott nemet
A koncentrációs táborokban az őrök és fogvatartottak között szövődött meleg és leszbikus kapcsolatokat kitörölték a történelemből.
Dr. Anna Hájkovát, a Warwick Egyetem történészét 4000 euróra megbírságolta egy német bíróság, mert azt állította, hogy egy zsidó holokauszt-túlélőnek leszbikus viszonya volt az egyik kápóval – írja a Guardian.
Az érintett túlélő – nevezzük Gerdának – tíz éve halott. A pert a lánya indította, mert Hájková, aki a holokauszt meleg történelmét kutatja, a túlélők vallomásai, valamint az érintett kápó perének anyagai alapján arra következtetett, hogy a két nő között leszbikus kapcsolat lehetett, bár erre nincs egyértelmű bizonyíték.
A történész szerint társadalmunk homofóbiájának egyik következménye, hogy a koncentrációs táborokban szövődött meleg és leszbikus kapcsolatokat kitörölték a történelemből. Ezek a kapcsolatok nem mindig alapultak közös beleegyezésen, hiszen hatalmi egyenlőtlenségekről volt szó: ha egy kápó szexuálisan közeledett egy rabhoz, annak nem nagyon volt lehetősége nemet mondani.
Egy másik túlélő, Liese szerint (ez szintén álnév), aki Gerda szobatársa volt egy hamburgi táborban, egy őrrel való viszony előnyt is jelenthetett.
– Egy fogoly nem engedhette meg magának, hogy visszautasítson egy kápót. Hiszen az közbenjárhatott az érdekében, hogy könnyebb munkára osszák be, és akár még ételt is csempészhetett neki.
Liese emlékirataiban leírja, hogy a szóban forgó őr gyakran meglátogatta Gerdát és leült az ágya szélére, Liesének háttal. Azt azonban kizártnak tartja, hogy szex is történt volna köztük, mert a hálóteremben nem volt lehetőség észrevétlenül levetkőzni, és az őrök még villanyoltás előtt távoztak.
Azt azonban elismerte, hogy a többi rabok pletykáltak a két nő kapcsolatáról, azt pedig valószínűnek tartja, hogy a kápó szerelmes volt Gerdába. Ugyanis amikor Gerdát áthelyezték Bergen-Belsenbe, az őr is vele ment. Liese itt látta őket ismét a háború vége felé.
– A fapadlón ültünk, nem voltak ágyak, se élelem vagy víz. A tábor személyzete bezárt minket és elmenekült, mi pedig vártuk a halált. Elképesztő volt, hogy egy őr önként belemenjen egy ilyen helyzetbe; azt gondoltam, nagyon szerelmes lehet [Gerdába], ha bevállal ekkora szenvedést.
A német alkotmány értelmében egy személy jó hírnevét halála után sem szabad meggyalázni. Gerda lánya erre hivatkozva indított pert, amelyben áprilisban a frankfurti területi bíróság kimondta, hogy Hájková megsértette a holokauszt-túlélő méltóságát, amikor azt állította, hogy viszonya volt egy náci kápóval.
Az ítélet megtiltotta, hogy Hájková használja Gerda teljes nevét vagy fényképét Gerda lányának engedélye nélkül olyan kontextusban, hogy leszbikus kapcsolata lett volna. A mostani bírságot azért szabták ki, mert Gerda lányának ügyvédje szerint Hájková nem tett eleget ennek a kötelezettségének, ugyanis az interneten továbbra is megtalálhatók erre utaló anyagok.
Gerda lánya felszólította a Warwick Egyetemet is, hogy vizsgálják meg Liese tanúvallomását, ami szerinte egyértelműen bizonyítja, hogy édesanyja és a kápó között soha nem volt fizikai vagy szexuális kapcsolat.
