„Semmi esélye a kormánynak. Ha a törvénymódosítást elfogadják, csak idő kérdése, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága mikor hozza meg az elmarasztaló döntést." - Nyilatkozta Dombos Tamás a Népszavának a transzneműek nemváltoztatási ügyével kapcsolatban.
Dombos Tamás a Háttér Társaság ügyvivője szerint a nemváltoztatási tilalom a Fidesz-KDNP számára elvi kérdés.
Dombos szerint a mostani javaslat előkészületlenül, kapkodva született, és csak az utolsó pillanatokban került be a Semjén-féle csomagba.
Az azonos neműek házassága, vagy a melegek örökbefogadása, olyan terület, ahol az EU tagállamainak nagy a mozgástere. A nemváltoztatás lehetővé tételéről azonban a strasbourgi emberi jogi bíróság egyértelmű és egységes döntéseket hozott a transzneműek javára.
A nem- és névváltoztatás jogi lehetősége egy transznemű számára nagyon fontos, hisz-e nélkül nem tudnak teljes életet élni.
A transzneműek hivatalos nemváltoztatása a kétezres évek eleje óta sokáig szokásjogon alapuló eljárásként működött.
Majd 2014-ben született egy jogszabály, melynek rendelkezéseit az érintett állami szervek eltérően kezdték el értelmezni.
A kormányhivatal az Emberi Erőforrások Minisztériumától várt egészségügyi szakvéleményt, a tárca viszont ennek kiadására nem jogosult.
A joghézag feloldására vonatkozóan a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta ugyan, hogy a hatályos jogszabályok alapján a kormányhivatalnak érdemben kell vizsgálnia a transznemű emberek nemének jogi elismerésére és névváltoztatására vonatkozó kérelmeit, erre azonban Semjén törvényjavaslata volt a kormányzati reakció.
Ha Strasbourgba kerül a magyar transzneműek ügye, nagy valószínűséggel a javukra dönt a bíróság.
A bíróság minden döntése kötelező és végrehajtandó a tagállamok számára, ám a bírósági döntéseket megsértő államok esetében szankciók kiszabására - például uniós források elvonásokra - vagy a döntések végrehajtásának kikényszerítésére sincs lehetőség.
