In memoriam Desiré Dubounet – Egy szabad lélek, aki felforgatta Budapest éjszakáját

2025. december 26-án elhunyt Desiré Dubounet, polgári nevén William Charles Nelson, aki különös, extravagáns személyiségével és határt nem ismerő önkifejezésével maradandó nyomot hagyott a magyar queer éjszakai életben. Miss Mandarin személyes hangvételű visszaemlékezése egy olyan korról és emberről mesél, aki nemcsak álmodni mert, hanem élni is az álmait.

Desiré Dubounet és társulata – egy korszak ikonikus alakjai, akik a szabadságot nemcsak hirdették, hanem meg is élték A kép AI Generált.

Egyik nap azzal ébredt, hogy Tunéziában kell új filmjét leforgatnia – és másnap már indult is, egy egész utazó világgal maga körül

Színes női parfümökkel teli világunkba egyszer csak felbukkant egy különös egzotikus figura .

Amerikai angolt beszélt ezért senki nem nagyon értette De talán mindnyájunknál nagyobb igénnyel

bírt, hogy szabadon szárnyalva megvalósítsa önmagát. Illetve szabadon bocsássa a benne szunnyadó,

mindeddig elnyomott NŐT! William Charles Nelsonként érkezett hozzánk alig 45 évesen, és azonnal

felforgatta egész világunkat. Valamiféle egészségjavító masinát hozott magával, amelyeket eleinte

nagyon sikeresen értékesített. Ebből pedig krőzusi vagyonra tett szert. Az új magyar nábobként

szórta is milliókat! Szép lassan kihívó cicik, ígéző szőke hajkorona, mini szoknyába, tűsarkúba

bujtatott karcsú, kecses lábak bújtak elő a magát értelmes feltalálónak álcázott Bill Nelsonból.

Ahogy fogytak a gépei egyre többet akart! Kibérelte hát az üresen álló Kilián laktnya alagsorát a Körút

és Üllői út sarkán. S hamarosan megnyílt Budapest új nevezetessége, az Alibi!A szórakozni és új

élményekre vágyó fiatalok megostromolták a műintézményt. Pláne, amikor egy sértődés folytán a

Capella teljes traveszti társulata hirtelen az Albibenlépett fel Lady Dömper vezetésével. Bár néha én

is, de mindig kissé kivülállóként. Bill-Desiré egyre többet akart! JÓ szakembereket szerződtetve

filmcsinálásba kezdett. Új társulatát, amiben gyakran ő is megcsillogtatta művészi erényeit, érdekes

mély férfi hangján minden ritmus ,dallam és szöveg ismeret nélkül szabadon szárnyalva valósította

meg önmagát! Egyik nap azzal ébredt, hogy Tunéziában kell új filmjét leforgatnia! Ehhez mintegy 30

főnyi stábot vitt magával,a kisegítő személyzet, a műszaki emberek és gyönyörű szőke felesége Ildikó

mellett az össze akkor nála fellépő travit, Dömpert, Zsófit, Tequilát, Gisellet, Plexit, Fruttit, Evyt

bocsánat, ha valakit kifelejtettem. Ebbe az utazó cirkuszba számtalan férfi imitátor mellett, akik mind

gyakorló terepszínű ruhát viseltek magával cipelt Trixit és engem is. Nekünk férfi szerepet szánt,

ezért mi diszkréten farmeben húzodtunk a fal mellé. Már a reptéren hatalmas feltűnést keltettünk!

Kis kolléganőink ugyanis önfeledten élték női életüket. Feltűnő színes ruhákban kihívó minikben és

topokban pompáztak, mellettük egy regiment kimenős katonával. A Fővárosi Nagycirkuszban

éreztem magam, csak a majmok és a tigrisek hiányoztak.

Megérkezve gyönyörű tengerparti szállodában kaptunk 1-2 ágyas szobákat. Hamarosan elkezdődött a

forgatás. Szem nem maradt szárazon a látványunktól. A lányok a legfeltűnőbb kreációikban,

tollakban, tűsarkúban vonultak a tengerparton a gyakorlóruhás srácokkal. Egyik-másik lánynak a

tűsarka el-elsülyedt a homokban. Fergeteges volt!

A szépséges, feltűnő travijainknak hamar akadt helyi hódolója. A srácok minden délután türelmesen

várták imádottjaikatés egy közeli kis félmeleg vagy melegbarát bárban múlatták az időt. Mi Trixivel

láthatatlanok maradtunk. Az utolsó napok egyikén a forgatókönyv szerint minket, 2 gonosz árulót

megkínoztak és női ruhában bedobtak a börtönbe. No erre az alkalomra kicsinosítottam magam és a

forgatás után én is elmentem a kis közeli bárba Ekkor éltem át mindazt, amit addig Rejtő Jenő

könyveiben merő kitalálásnak tartottam. levegő megsűrűsödött körülöttem. Egy fiatalsuhanc, aki

magát Tigrisnek nevezte felkért táncolni. Tánc közben állandóan hozzám törleszkedtek idegen férfiak

és egyesek a gerincemen végig húzták az ujjaikat. Mint később megtudtam ez az udvarlás és a tetszés

kinyilvánítása volt. Amikor visszaültünk az asztalunkhoz három fiú ugrott körénk kis rövid sörös

üvegeiket a falhoz vágva fegyverként akarták az én Tigrisem ellen fordítani. ÉN, mint tisztességes

úriasszony felugorva a falhoz lapultam és heves sikoltozásba kezdte. Hála Istennek megmentésünkre

sietett a bár két biztonsági őre és a rendbontókat az én tigrisemmel együtt kidobták. Még alig

ocsúdtam fel és fékeztem meg lábaim remegését, amikor az egyik eljáró őr hozzámhajolt és közölte,

hogy ,ha óhajtom Tigrist viszaengedik. Nem óhajtottam. Dömpit megkértem,hogy kísérjen haza. A

kijáratnál a discos heves éljenzéssel búcsúztatott. Lehet, hogy a helyi izlésnek éppen megfeleltem,

nem is tudom. Ezt abból is gondolom, hogy a haza felé ballagva egy rissz-rossz berva moped

fékezettmellettünk és meginvitált engem egy körre. Dömperhez símulva utasítottam el az ajánlatát

my husband mondtam szerényen.

Ezzel véget is ért Rejtő Jenői diadalom, de megvolt és valóban megtörtént! Még egyszer köszönöm

Desiré!