• Identitás transz

Kinek fájnak a transzneműek?

Frissítve: máj 27

22 hónappal a nem- és névváltoztatási kérelmek elbírálásának felfüggesztése után a kormány törvényben tiltaná meg a transzneműek számára, hogy nemüket hivatalosan is elismertessék.


A törvénymódosítást a Transznemű Láthatóság Világnapján március 31-én késő este Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be.

Magyarországon közel két évtizedig problémamentesen működött a transznemű emberek nemének jogi elismerése. Az érintettek orvosi szakvélemény birtokában fordulhattak a hatóságokhoz, a kérelmek elbírálásában az anyakönyvi szervek és az egészségügyért felelős minisztérium működtek közre.

2018 májusában azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) arra hivatkozva, hogy részvételére az eljárásban nincs szükség, beszüntette a beérkezett szakvélemények elbírálását. Az anyakönyvi szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala azonban továbbra is ragaszkodott a minisztériumi szakvéleményhez, és erre hivatkozva felfüggesztette a beérkező kérelmek elbírálását.

2020 februárjában a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy az EMMI szakvéleményére valóban nincs szükségség, és a hatályos jogszabályok alapján Budapest Főváros Kormányhivatalának érdemben kell vizsgálnia a transznemű emberek nemének jogi elismerésére és névváltoztatására vonatkozó kérelmeit.

A bíróság ítéletének végrehajtását megelőzendő, 2020. március 31-én, a Transznemű Láthatóság Világnapján késő este Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy 27 oldalas salátatörvény-javaslatot, amelynek 33. §-a úgy rendelkezik, hogy a nem az anyakönyvekben és így a személyazonosító okmányokban ne legyen megváltoztatható.

A javaslat a nemzetközi emberi jogi alapelvek mellett a többségében Fidesz által kinevezett bírkából álló Alkotmánybíróság korábbi álláspontjának is ellentmond, amely 2018-ban egyhangú döntésében állapította meg, hogy a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.

A Medián 2019 szeptemberében végzett reprezentatív felmérése szerint a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet a kormány által javasolt törvénymódosítással: mindössze 17% vélekedett úgy, hogy a transz emberek semmilyen körülmények között se változtathassák meg nemüket és nevüket az irataikban; 70% azonban biztosítaná ennek lehetőségét; 13%-nak nem volt kialalkult véleménye a kérdésről.

„A kormány legújabb törvényjavaslata minden magyar transz embertől elveszi annak a lehetőségét, hogy az életében valaha is félelem nélkül használhassa iratait”

- kommentálta a törvényjavaslatot dr. Szabó A. Zsófia, a transznemű emberek segítésére létrejött Prizma Közösség tagja.

„A javaslat elfogadása esetén egy transznemű ember minden alkalommal hátrányos megkülönböztetés kockázatának teszi ki magát, ha meg kell mutatnia személyi okmányait, hiszen abban a tudományosan elavult kritériumok alapján rögzített „születési neme” fog szerepelni, nem pedig az a nem, amely szerint akár évtizedek óta éli az életét.”

A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét az Európai Unió 28 tagállamából 25 biztosítja, és az Európai Unión kívül olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán.

Az idézett közvéleménykutatást a Magyar LMBT Szövetség megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2019 szeptemberében. Az adatfelvétel 1200 fős országos reprezentatív mintán személyes megkérdezéssel készült.

A kutatás az „Itt vagyunk! Az LMBTQI emberek magyarországi társadalmi elfogadásának növelése közösségi megerősítés és szemléletformálás útján” c. projekt része, amely az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság programja (2014–2020) támogatásával valósul meg.


A Háttér Társaság közleménye


#transz #transzneműek #TranszneműLáthatóságNapja #HáttérTársaság #SemjénZsolt #queerinfo #politika #töröljéka33ast

Breaking News:

ffffff