Egy Black Lives Matter szobor Magyarországon kiváltotta az Orbán-kormány nemtetszését.
A kormányközeli orgánumok a szobor lerombolását követelik
Szalay Péter alig egy méter magas szobra, amely még nem is látható sehol, hetek óta ingerültséget okoz a kormánymédiában
A magyarországi Black Lives Matter szoborról napok óta cikkezik a külföldi sajtó. Szalay Péter alig egy méter magas szobra, amely még nem is látható sehol, hetek óta ingerültséget okoz, a kormányhoz közelálló média fröcsög a dühtől, és még a jobboldali-nacionalista Orbán-kormány kancelláriaminisztere is bekapcsolódott – írta a sok nyelven sugárzó német közszolgálati műsorszóról német és angol honlapján is.
A szobor a New York-i Szabadságszobor 3D nyomtatón készült parafrázisa: a szivárványszínű alak térden áll, egyik öklét a magasba emeli, a másik kezében könyvet tart, rajta a felirattal: Black Lives Matter.
„A magyar kormány és számos sajtóorgánum azonban a mozdulatot erőszakosnak és baloldali radikálisnak tekinti” – írta a szerző. A szobor a budapesti IX. kerület önkormányzata által kiírt pályázat hat győztese között volt, és a kerületben szándékoznak tavasszal mindössze két hétre kiállítani.
Baranyi Krisztina polgármester támadások kereszttüzébe került, mert a pályázatot közpénzből finanszírozták. Az ellenzék által támogatott független polgármester a Deutsche Wellének elmondta: megszokta a kormányközeli sajtó támadásait megszokta, de most durván szidalmazzák, megerőszakolással és savas támadásokkal fenyegetik. „Pedig csak esélyt akartunk adni a fiatal művészeinknek arra, hogy a műveiket nyilvánosan bemutassák” – mondta.
A kormánysajtója előzőleg éles bírálatokkal szította az alkotás körüli vitát, mert a Black Lives Matter mögött olyan szervezetet sejt, amely le akar rombolni mindent, ami fehér, keresztény és konzervatív, továbbá át akarja írni a történelmet, és ezért úgymond szobrot állítani a mozgalomnak olyan, mintha Adolf Hitlernek állítanának szobrot. Idézte a cikk az Origo.hu-t, amely szerint a szobor „uszítás a magyarországi fehérek és keresztények ellen”, Bayer Zsolt „hírhedt” magyar publicistát is, aki egyenesen a szobor lerombolásával fenyegetőzött.
A kormány részéről Gulyás Gergely nevezte „alapvetően rasszistának” a Black Lives Matter mozgalmat, amely szerinte nem tekinti egyenértékűnek a fehér embereket. Szalay Péter, a szobor alkotója kifejtette: a mozgalomnak nagy hatása van a globális társadalomra, amelynek ő is része, és ezt akarta kifejezésre juttatni. A művész azonban a szivárvány színeivel érinti az LGBTQ emberek jogainak fokozódó magyarországi korlátozását is. E korlátozásokat részletesen ismerteti a cikk.
Szalay Péter abból indul ki, hogy talán lerombolják a szobrát, de ez nem aggasztja különösebben. „Nem ítélem el azokat, akik le akarják rombolni a szobromat, ha erre sor kerül, akkor dokumentálni fogom, és ezt munkám részének tekintem” – mondta. „Az Orbán kormány tíz évvel ezelőtti hatalomra jutása óta azon van, hogy ellenőrzése alá vonja a magyarországi művészetet és kultúrát” – írta a szerző, ismertette e törekvések állomásait egészen az SZFE körüli történésekig.
A cikk végül Deme Zsuzsannát, Baranyi Krisztina helyettesét idézte, aki arról beszélt, hogy Magyarországon ugyan nincs cenzúra, de az alkotó művészek egyre nagyobb mértékben alkalmaznak öncenzúrát, mivel a kormányhoz közelálló Magyar Művészeti Akadémiától függnek anyagilag. Ezt így látja Szalay Péter is. Kifejtette: a művészetátpolitizálása mély árkokat hasított a magyar művészeti világba, és már ne lehetséges a párbeszéd az államilag finanszírozott művészek és azok között, akik ezt elutasítják. Ugyanakkor alkotó munkájában nem érzi korlátozva magát, és úgy látja, hogy a művészet szabadsága nem szenvedett kárt Magyarországon.
