"A június 3-án kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon mutatja be első novelláskötetét a költészetéről, színdarabfordításairól és nyelvészeti munkásságáról ismert Nádasdy Ádám." – írja a divany.hu.
A mű egyes részeit már korábban publikálták a Mások újságban.
„Ez a kőfaszú Neptun, a buzik istene”
A kötet címadó novellája egy magyar tornatanár, egy zaragozai szabómester, egy japán turista és egy amerikai siket férfi – mindannyian melegek – véletlenszerű hajnali találkozását beszéli el a Trevi-kútnál. Amikor a szoborcsoport kerül szóba közöttük, a főhős, Erik azt mondja: „ez a kőfaszú Neptun, a buzik istene”, és csak a heterók hiszik róla, hogy Ókeanosz lenne. Mintha létezne egy alternatív igazság, amelyet nem látunk a történelemben, a vallásokban, a kultúrában. Ebből próbál megmutatni valamit ez a 12 történet? – szegezi neki Nádasdynak a divany.hu az első kérdést.
Most, hogy mondja, igen. A többi szövegben talán még világosabban megmutatkozik ez, de itt is erről van szó. Jó, azért itt a szereplő viccesen kifigurázza azokat a turistákat, akik mindent precízen elolvasnak az útikönyvekből, pláne a japán fickó, ő elég alapos az ilyesmiben. De igaza van, és az is igaz, hogy amikor a rendőrök jönnek, akkor még csak nem is sejtik, hogy mi játszódik itt. Az egész kötetben, ahogy a meleg férfiak világában is, benne van a bujkálás: az elbújás, az előbújás, ezek állandó fogalmak. – válaszolta Nádasdy Ádám a divany.hu kérédsére.
A 12 novellából álló kötet azt mutatja be hogyan boldogulnak meleg férfiak a ’60-as, ’70-es, ’80-as években. A főhősök teljesen átlagos emberek, akik az előítéletek miatt mégis rendkívüli helyzetekben találják magukat. Mint ismeretes akkoriban nem volt nagyon "divat", hogy valaki vállalja a másságát, az ismerkedési lehetőségek is korlátozottak voltak, ezért különböző fortélyokat kellett kitalálni a közeledésre.
Az interjúban azonban a mű részletesebb kitárgyalása mellett szó esik az első magyar LMBT egyesületről, a Homéroszról, az első magyar ilyen jellegű újságról, a Másokról, ahol a könyv egyes részei már megjelentek anno és hogy napjainkban hogyan vélekedik a magyarországi közösség helyzetéről, ami a statisztikák szerint jelentősen romlott az utóbbi időben.
Az első kettő maga a történelem és fantasztikus, hogy a nyelvész részese volt azoknak a folyamatoknak. Látta amikor Romsauer Lajos megalapította 1988-ban a Homéroszt és teázgatott a Mások magazin kiadóival, aminek egy sima lakás adott helyet.
Viszont az utolsó kérdésre nem igazán tudott válaszolni a szerző. Mint mondta a jogvédők jelentése sajnos igaz, de saját környezetében nem tapasztalta azt, hogy a melegek helyzete olyan látványosan romlott volna.
Támogass minket egy megosztással!
