Az Alternatíva Alapítvány 2014 december elseje óta foglalkozik sérülékeny csoportok ártalomcsökkentésével, amelybe beletartozik a szexuális viselkedéssel és szerhasználattal kapcsolatos kockázatok és ártalmak csökkentése. Utcai megkereső munkát valamint bulik alkalmával és fix helyen is HIV- és szifilisz szűrést végeznek tanácsadással. Ez évi szlogenjük: „Szeresd a tesztem, bébi!”
Célcsoportjuk leginkább férfiakkal szexelő férfiak, de mindenkinek azt tanácsolják aki szexel, hogy járjon rendszeresen szűrésre. A húszperces szexedukáció-fókuszú szolgáltatást személyre szabottan állítják össze, és a vírus helyett inkább arról beszélnek, hogy mire érdemes odafigyelni annak, aki például szexpartikra jár. Dildókat használnak egészségügyi szemléltető eszközként. Segítségükkel megtanítják a helyes óvszerhasználatot, amire nagy szükség van, ugyanis sokan azért nem használnak óvszert, mert nem tudják, hogyan kell helyesen felhúzni azt. Persze a dildók más célt is szolgálnak. A szemléltetésen kívül nagy szerepük van a figyelemfelkeltésben, és segítik a kapcsolatfelvételt és a további kommunikációt.
Az alapítvány munkatársa, Kováts Virág szerint a szexedukáció teljes hiányából csak károk keletkeznek. Sokan minimális dolgokkal sincsennek tisztában, példaként említve, hogy milyen betegséget lehet elkapni az előváladéktól, illetve hogy miért nem érdemes papírpénzzel vagy szívószállal semmilyen port felszívni orrba.
A prevenciós szakember a konzervatív svájci kanton, Zürich példáját hozza fel, ahol rájöttek, hogy sokkal olcsóbb megelőzni a bajt, mint kezelni, vagy üldözni az érintetteket. Zürichben az önkormányzat által működtetett szervezet szexmunkásokkal dolgozik együtt. Hasonló, célzott prevenciós tevékenység megszervezéséhez itthon stigmák helyett adatokra lenne szükség. Utóbbiból azonban nem sok áll rendelkezésre.
A fellelhető kevés adatsor egyikéből azonban kitűnik, hogy 1995 óta Magyarországon a HIV-fertőzött nők száma, ha lassan is, de emelkedik. Minden második nőt életveszélyes, AIDS-stádiumban szűrnek ki, ráadásul tavaly 4 HIV-fertőzött kisbaba is született.
Éva esete sem egyedi. A nő évekig járt orvoshoz különböző és egyre súlyosbodó tünetekkel. Nem értette, hogy miért fogy, miért vannak nem gyógyuló gombás problémái, hasmenése, és hogy mitől fáradékony.
Azután 2014-ben övsömört diagnosztizáltak nála. Amikor rákeresett a betegségre az interneten, egyből jelentkezett HIV-szűrésre, ám kezelőorvosa lebeszélte a teszt elvégzéséről, és azt mondta a nőnek, hogy „borítékolja, hogy nem AIDS-es”. Végül Évát orvosa azzal nyugtatta meg, hogy biztosan egy közelmúltbeli költözés miatti stressz állhat az övsömör hátterében.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Éva szűrésre jelentkezett. Először 2010-ben, első terhességekor kért szűrést, ám nőgyógyásza lebeszélte a teszt elvégzéséről. Éva 2012-ben ismét HIV-szűrésre jelentkezett, ekkor egészséges gyermekével együtt jelent meg a szűrőhelyen, ahonnan azzal küldték el, hogyha AIDS-es lenne, akkor gyermeke már rég súlyos állapotban volna.
Éva állapota 2016-ban addig romlott, amíg otthonában el nem ájult. Ekkor vért vetetett, és a vérképből Éva új háziorvosa összerakta, hogy elég nagy a baj. Azonnal kórházba utalták, ahol megállapították, hogy agyvelőgyulladása van, de a HIV-teszt elvégzése itt is csak véletlenül jutott eszébe valakinek. Éva tulajdonképpen ennek a véletlennek köszönheti ma az életét.
A Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért munkatársa szerint az AIDS elleni küzdelem világnapjának legfőbb üzenete az, hogy a gyógyszert szedő HIV-vel élők nem fertőznek tovább. Ugyanakkor a HIV nem válogat, nemcsak melegek, de bárki megfertőződhet, ezért fontos, hogy mindenki ismerje saját státuszát, és rendszeresen járjon szűrésre.
Arra a kérdésre persze még senki nem tudja a választ, hogy hány HIV-fertőzött kisbabának kell születni ahhoz Magyarországon, hogy bevezessék a várandós nők szűrését. Pedig ha az első trimeszterben megkezdődne a fertőzött kismama terápiája, akkor nemcsak az anya élete lenne megmenthető, hanem garantáltan egészséges gyermek születne.
Egy olcsó, könnyen hozzáférhető és nagyon hatékony módszerrel a magas kockázati csoportok számára is könnyen megelőzhető lenne a HIV, de nem Magyarországon. – Ezt már Redblek, azaz Krsják Attila PrEP aktivista mondja. A PrEP tulajdonképpen egy HIV-gyógyszer, ami HIV-negatív embereknél több mint 99 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a fertőzést. Mivel itthon nehezen hozzáférhető a PrEP, ezért az érintettek egyéb úton juthatnak hozzá a megelőzőkezeléshez, rosszabbik esetben szakorvosi kontroll nélkül. Az aktivista szerint átfogó megoldást a kombinációs prevenció hazai bevezetése jelenthetné.
Kombinációs prevenció: e módszer lényege az, hogy a megelőzés nemcsak egy, hanem egyszerre több elemre épül, amelybe az óvszerhasználattól kezdve, a megelőzőkezelésen át a szűrés és a fertőzöttek azonnali kezelése is beletartozik.
A járvány elleni küzdelem összehangolását itthon a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport látná el, azonban a testület 2015 novembere óta nem ülésezik. Érvényes AIDS-stratégiája 2010 óta nincs az országnak.
HIV-vel élők gondolataiból nyílt plakátkiállítást a Madách téren, amely december harmadikáig tekinthető meg.
