Nem tilthatók ki a szegedi melegek

June 13, 2018

Még 2017 novemberében tiltotta ki az Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. (ÚNK) az LMBTQ-szervezeteket a magyar állam által alapított, EU-s pénzből működtetett közösségi tereiből.

Interjút szerettek volna adni, kitiltás lett a vége - Vegyes érzelmek Szegeden

 

A kitiltás indokaként politikai és ideológiai semlegesség megőrzését jelölték meg 

 

A döntés elsősorban a Szegedi LMBT Közösségért Csoportot érintette kedvezőtlenül, a szervezet ugyanis ekkor már több hónapja az Új Nemzedékben szervezte közösségi programjait.

 

A szegedi civil szervezet februárban indított eljárást az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt, amely kimondta, hogy az ÚNK ezzel a döntésével hátrányosan megkülönböztette a szegedi LMBTQ-szervezetet, és eltiltotta az ÚNK-ot a további jogsértéstől.

 

Félévnyi gyümölcsöző együttműködés után 2017. november 24-én közölte az ÚNK a Szegedi LMBT Közösségért Csoporttal, hogy LMBTQ-szervezetek nem szervezhetnek több programot az Új Nemzedék közösségi terekben.

 

A meglepő döntést a budapesti vezetőség hozta annak ellenére, hogy ezt megelőzően az ÚNK szegedi intézménye kimondottan jó kapcsolatot ápolt a helyi LMBTQ-csoporttal: 2017 áprilisában a szegedi Új Nemzedék is kihelyezte a „Biztonságos tér” matricát, ezt követően a szervezet rendszeresen itt tartotta a közösségfejlesztő programjait, amelyeknek politikai töltete nem volt.

 

A kitiltás indokaként az ÚNK a politikai és ideológiai semlegesség megőrzését jelölte meg, szerintük az LMBTQ-szervezetekről ez nem mondható el - csakhogy a valóságban az ÚNK maga sem felel meg ennek a kritériumnak: a vezetőség a Fidesz tagjaiból áll, valamint „Rólad szól!” címmel ugyanezen párt politikusai tartanak rendszeresen országos beszélgetéssorozatot az ifjúsági terekben.

 

A Szegedi LMBT Közösségért Csoport ezt az ellentmondást felismerve fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz februárban, miután – más LMBTQ-szervezetekkel karöltve – több hónapon át próbálták válaszra (és jobb belátásra) bírni az ÚNK-ot, ám kérdéseikre csupán egy rövid elutasító választ kaptak.

 

Az EU adófizetőinek pénzét nem túl hatékonyan elköltő ÚNK-ot májusban egy tárgyalás keretében hallgatta meg a hatóság, amelyen az ÚNK ügyvédje egyezséget ajánlott a szegedi LMBTQ-szervezeteknek.

 

Ez az egyezségi ajánlat lehetővé tette volna az ÚNK-nak, hogy bizonyos, szubjektív módon meghatározott esetekben (pl. ha nem bizonyíthatóan „politika- és ideológiamentes” egy esemény) a közösségi terek használatát ismét ne engedélyezze. Tekintve, hogy eme egyezségi ajánlat alapján semmi sem garantálta volna, hogy ne kerüljön sor egy újabb kitiltásra, a Szegedi LMBT Közösségért Csoport ezt az ajánlatot elutasította.

 

Ezt követően az ÚNK ügyvédje belengetett egy homályos, „üres” egyezségi ajánlatot, amit a későbbiekben a felek közösen tölthetnének fel tartalommal, ám ehhez a kitiltottaknak külön le kellene ülniük az ÚNK vezetőivel Budapesten, illetve a szegedi csoportnak részletes programtervet kellene benyújtania feléjük.

 

A szervezet ezt az egyezségi ajánlatot sem fogadta el, mert ez az eljárás – más civil szervezetekhez képest – igazságtalan és aránytalan lett volna velük szemben, megítélésük szerint ismét nem teljesült volna az egyenlő bánásmód követelménye.

 

Az EBH június 5-én kelt határozatában megállapította, hogy az ÚNK megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és a Szegedi LMBT Közösségért Csoporttal szemben a tagok szexuális irányultsága és politikai véleménye miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A hatóság megtiltotta az ÚNK-nak a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és 100 000 Ft bírság, valamint 17 275 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezte. - áll a Szegedi LMBT Közösségért Csoportot hozzánk eljuttatott közleményében.

 

- Hogy zajlik egy ilyen ügy? - kérdeztük a szegedi LMBT csoportot, még a hatósági vizsgálat közben.
- Az EBH előtti eljárás úgy zajlik, hogy a panaszos beadja írásban a panaszát a hatóságnak, majd elkezdődik a levelezés a hatóság, a panaszos és az eljárás alá vont között. A hatóság hiánypótlást, nyilatkozatokat kér írásban mindkét féltől, és miután mindent begyűjtött írásban, általában tárgyalást is tart, és szóban is meghallgatja a feleket. Az EBH egy országos hatáskörű hatóság, és jogszabály szerint mindig a panaszos székhelye szerinti polgármesteri hivatalban tartja a tárgyalásait."

 

- Hogyan éreztétek magatokat, míg folyt a hatósági eljárás?
- Hát ez jó kérdés. A többiek nevében nem tudok nyilatkozni, - válaszolta a csoport egyik tagja - a magam részéről meg - ha teljesen őszinte akarok lenni - azt mondanám, hogy nincs időm az érzéseimen gondolkodni.

Megosztás
Twitter
Please reload

Please reload

Please reload