Transzellenes leszbikusok a manchesteri pride-on

September 18, 2019

Az augusztus 24-i manchesteri pride – az Egyesült Királyság egyik legnagyobb, legtöbb forrást és legnagyobb rendőri védelmet felvonultató felvonulása – nem egészen a tervek szerint sikerült. Ugyanis egy 10-14 fős csapat, többségében leszbikusok, a menet elejére tört olyan táblákkal, mint „A leszbikusoknak nincs pénisze” vagy „a gender ideológia sérti a leszbikusokat”.

Az akciót a GetTheLOut nevű csoport szervezte, ugyanazok, akik hasonló transzfób üzenetekkel hekkelték meg a tavalyi londoni pride-ot.

 

Mi van, ha belénk kötnek csak azért, mert nyíltan transz nők vagyunk? Ha vécére kell mennünk, megtehetjük anélkül, hogy bántalmaznának?

 

A transzfób leszbikus fogalma meglepő lehet azoknak, akik – hozzám hasonlóan – úgy vélik, hogy a transzfóbia és a homofóbia egy tőről fakad. Ráadásul a „gender ideológia” kifejezést leginkább szélsőjobboldali csoportoktól hallani (mint a francia Manif pour Tous vagy a nálunk is ülésezett, orosz és amerikai pénzekből működő Családok Világkongresszusa), akik a hagyományos nemi szerepekhez való visszatérést hirdetik, és többek között az azonos neműek házassága ellen tiltakoznak hevesen. A leszbikusságnak ez a transzfób ága a hetvenes évek esszencialista feminizmusában gyökerezik.

 

Ez az irányzat azt állította, hogy a férfiak és a nők természete alapjáraton különböző és nem megváltoztatható, ezért hiába alakítja át egy transznő a testét, férfi személyisége megmarad, ez pedig veszélyezteti azokat a biztonságos női tereket, amelyeket a leszbikus-feminista mozgalmak kialakítottak maguknak. Az ilyen nőket TERF (Transz-ellenes radikális feminista) szóval is szokás illetni, amit ők maguk elutasítanak, helyette simán „transzkritikusnak” nevezik magukat. A transzfób feministák és transznők közötti feszültségek legerősebben az Egyesült Államokban jelentkeztek eddig, ahol például a több évtizedes múltra visszatekintő Michigani Női Zenei Fesztivált egy időben hivatalosan csak „nőnek született nők” látogathatták, majd az emiatti konfliktusok miatt végleg meg is szűnt.

 

A manchesteri pride transznemű résztvevői természetesen nem voltak elragadtatva a programváltozástól, főleg, mert a menet elejére került leszbikusok transzparenseiken azt követelték, hogy az „LMBT” fogalomból töröljék a transzneműeket, és transzfób szórólapokat osztogattak. Tara Hewitt, a Trans Equality Legal Initiative nevű jogvédő szervezet egyik alapítója elmondta a PinkNewsnak, hogy szintén transznő párjával nem érezte magát biztonságban a menetben.  
-  Mi van, ha belénk kötnek csak azért, mert nyíltan transz nők vagyunk? Ha vécére kell mennünk, megtehetjük anélkül, hogy bántalmaznának?

 

Hewitt hozzátette: ennek a napnak a szolidaritásról és minden LMBT+ ember emberi jogairól kellett volna szólnia, ehelyett szorongást és csalódást okozott. Ez utóbbinak része volt az is, hogy a rendőrség nem lépett közbe: hagyta, hogy a TERF-ek az élre kerüljenek és így vezették végig a menetet a több tízezer néző előtt.
- Azok, akik hatalmon vannak, ismét úgy döntöttek, hogy a mi biztonságunk nem prioritás – szűrte le a következtetést Hewitt.

 

A rendőrség azt nyilatkozta, hogy mivel nem történt törvénysértés, nem tartóztattak le senkit. Szóvivőjük hozzátette: mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és a békés tiltakozáshoz.+ 

A tavalyi londoni pride hasonló eseményei után idén szerencsére kiderült, hogy a transzellenes hangok egyáltalán nem képviselik a leszbikusok többségét. Az idei londoni pride-ot ugyanis egy csoport transzbarát leszbikus vezette „#LWithTheT” (L a T-vel) transzparenssel, ezzel fejezve ki szolidaritásukat a transz* közösség iránt.
 

Megosztás
Twitter
Please reload

Please reload

Please reload