47 éves HIV+ férfi vagyok. Megértő, rendes és attraktív sorstársat, illetve kölcsönös szimpátia esetén társat keresek, akinek a magyarországi lakcímére be is tudnék jelentkezni.
Van magyar állampolgárságom, de gyógyszeres kezeléshez és Szerbia elhagyásához bejelentett magyarországi lakcímre van szükségem.
Ha a párra lelnék, keresnék munkahelyet az adott környéken. Rendes és becsületes srác vagyok, toleráns, szeretek motorozni, hangszeren is játszom, sok minden érdekel. Jelentkezzen az, aki egy szintén attraktív barátot társat szeretne, és aki nem utolsósorban férfias.
Szerbiában túl problematikus a HIV-pozitívok helyzete. Sok a papirológia, állandó beutalók, bizottsági jóváhagyások, több helyre kell menni a gyógyszerekért melyek ősrégiek, és akár napi 7 tablettát is be kell szednem.
Egy évben többször nincs is gyógyszer újabban, a csomagolás hiányos időnként, és csak egy hónapra adják ki a tablettákat, de van hogy csak pár napra adják ki, amiért le kell mindig menni Újvidékre. Nem értik, hogy a 360 nap az nem 365 vagy 366, de 21 napnál hamarabb sem adják ki a gyógyszereket, amit egy hónapban nem lehet kétszer felvenni.
Több laborba kell járni, CD4 immunsejtszámot csak két évente néznek, és csak tavalyelőtt óta tudják mérni a pontos vírusszámot. Utazni nem igen tudsz, mert nincs időm rá, meg egy táskányi gyógyszerrel is kellene menni.
Sem dolgozni nem bírsz, mert 6 dologhoz kell igazodnod. 6 helyszínen 125 km átmérőjű körben. Egyedül Belgrádban vagy Újvidéken lehet úgy-ahogy megoldani a dolgokat, mert ha nincs valami, akkor elmész másnap vagy harmadnap, vagy kerítenek addig valamit, de legalább csoporton belüli gyógyszert, amitől aztán irdatlan hasmenést kapsz és másfél órán át ülsz a WC-én, mert pillanatok alatt elfog a hasmenés.
Tavalyig még frizsideres gyógyszert is volt, amit nem is tudsz magadnál hová tenni. Nyugdíjba nem mehetsz, dolgozni nemigen tudsz, nyugdíjad így nem is lesz, mert ehhez Szerbiában legalább 15 bejelentett munkaév szükséges.
De nem sokat ér ez sem, minimálnyugdíjra esetleg elég is lenne, de az kb. havi 100 euró. Az meg nem elég a rezsire sem. Amúgy is mindenki menekül innen, aki felfogja hogy bele fog pusztulni, de egy pozitívnak még elmenni sem egyszerű innen.
Az orvosok rendesek, de nem tudják megoldani a helyzetet. Horvátországban például 6 hónapra kapja mindenki a gyógyszert és külön klinika van csak pozitívaknak Zágrábban. Épp ezért nem is tüntetik fel sehol hogy mi a bajod, annyira diszkréten kezelik, szinte magán a klinikán kapnak mindent az ottani HIV-pozitívok.
Most is gyógyszerhiány van Szerbiában, ráadásul a koleszterinszintem miatt lecserélték a tablettáimat egy szuper-gyógyszerre, ami persze tilos, nem is tudom hogy csempészték be a harmadik csoportos gyógyszert.
Jelenleg az a tervem, hogy szerzek egy bejelentett lakcímet Magyarországon egy HIV-pozitív társsal és feladom a szerbiai életemet. De ehhez ellátás is szükséges, melyet meg kell váltani melynek ára 1,6-2 millió Ft.
Kedves szerbiai olvasónk!
Köszönjük hogy megosztottad velünk problémáidat! Kétségbeejtő levelet írtál. Ugyanakkor jó hogy nem vagy elkeseredve és nem adod fel!
Reméljük hogy sikerül hamar párra lelni, és el tudsz kezdeni egy új pozitív életet Magyarországon, ahol ma már kevesebb problémákkal kell megküzdeniük a HIV-pozitívoknak.
Bár itt meg kell jegyezni, hogy nálunk is előfordulnak gyógyszerhiányok, illetve tavaly novembertől csak egy havi gyógyszert válthatnak ki a fertőzöttek a patikában, amire bizony egy-két vagy akár több napot is várni kell. Készletet HIV-gyógyszerből Magyarországon tudomásunk szerint csak egy gyógyszertár tart.
Mivel HIV-szűrési programok nincsenek, ennél is szomorúbb a sorsuk azoknak a HIV-fertőzötteknek akiknek nincs tudomásuk fertőzésükről, mert rájuk jelenleg a biztos halál vár, ha nem sikerül őket időben visszahozni az életbe.
Jó egészséget kívánunk, és várjuk az ügyeddel kapcsolatos fejleményeket!
