1945 januĂĄr 27-Ă©n az elsĆ ukrĂĄn front nĂ©hĂĄny katonĂĄja lĂ©pett be elsĆkĂ©nt az auschwitzi halĂĄltĂĄbor kapujĂĄn. A lĂĄtvĂĄny döbbenetes volt. Halottak hevertek mindenĂŒtt, az Ă©lĆk pedig emberi roncsok voltak.
A legnagyobb nåci halåltåborban több mint 2 millió ember pusztult el. A népirtåsnak összesen 6 millió åldozata volt.
1936-ban a melegek ĂŒldöztetĂ©sĂ©nek fĆ vĂ©grehajtĂłja a HomoszexualitĂĄs- Ă©s Abortuszellenes Birodalmi FĆhivatal volt az SS irĂĄnyĂtĂĄsa alatt. Heinrich Himmler az SS vezetĆje dolgozta ki Ă©s felĂŒgyelte a melegek elleni âharcotâ.
A harmadik birodalom fennĂĄllĂĄsa alatt (1933-1945) körĂŒlbelĂŒl 100 000 fĂ©rfit tartĂłztattak le, 50 000 embert zĂĄrtak börtönbe, 5 000 Ă©s 15 000 közötti ember jĂĄrta meg a koncentrĂĄciĂłs tĂĄborokat homoszexualitĂĄs miatt.
A tĂĄborokban a melegeknek rĂłzsaszĂn hĂĄromszöget viseltek, ezek az emberek a tĂĄboron belĂŒli âranglĂ©traâ legaljĂĄn voltak. Vagyis sokszor a többi elĂtĂ©lthez kĂ©pest is több megalĂĄztatĂĄsban Ă©s fizikai bĂĄntalmazĂĄsban volt rĂ©szĂŒk. Most Itt nem AuschwitzrĂłl Ă©s a halĂĄltĂĄborokrĂłl, hanem a nĂ©metorszĂĄgi börtöntĂĄborokrĂłl beszĂ©lĂŒnk. TovĂĄbb rontotta a tĂșlĂ©lĂ©si esĂ©lyeiket, hogy a melegek senkire nem szĂĄmĂthattak.
Auschwitz ma mĂșzeum. A legnagyobb nĂĄci halĂĄltĂĄborban több mint 2 milliĂł ember pusztult el. A nĂ©pirtĂĄsnak körĂŒlbelĂŒl 6 milliĂł ĂĄldozata volt.
Tavaly CsecsenföldrĆl arrĂłl kezdtek el hĂrek Ă©rkezni, hogy több mit szĂĄz meleget tartottak fogva Ă©s kĂnoztak meg egy volt katonai bĂĄzison. Többeknek pedig nyoma veszett. A csecsenföldi meleg menekĂŒlteknek vĂ©gĂŒl Kanada adott menedĂ©kjogot nĂ©hĂĄny hĂłnappal ezelĆtt.