• Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett

„Korlátolt személyi jogok”- 3. rész


Cikksorozatunk mostani részében az örökbefogadás és a külföldi személlyel kötött bejegyzett élettársi kapcsolat jelenlegi jogi szabályairól esik szó.

Az örökbefogadás

Az örökbefogadás olyan jogi aktus, amely során rokoni kapcsolat jön létre egy gyermek és az őt örökbefogadó szülő(k), illetve annak családja között

De örökbefogadásról beszélünk akkor is, ha a pár egyik tagja a pár másik tagjának korábbi kapcsolatából vagy mesterséges megtermékenyítésből származó gyermekét fogadja örökbe.

Ez utóbbit hívjuk a partner gyermekének örökbefogadásának. Mivel az azonos nemű párok esetében a gyermek sohasem a pár közös vérszerinti gyermeke, a partner gyermekének örökbefogadása számukra kulcskérdés lenne, amelyet sajnos a jelenlegi magyar jogrendszer számukra nem biztosít.

Sok LMBTQI pár egyenesen fél a hosszadalmas folyamattól, amely rájuk vár, különösen a diszkrimináció veszélyétől.

A hatályos magyar jogszabályok az örökbefogadásnak két formáját ismerik: az egyéni örökbefogadást és a közös gyermekké fogadást.

A törvény azonban azt is előírja, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadás során, ezért egyéni örökbefogadásra meleg vagy leszbikus párok esetén nagyon ritkán kerül sor, de szerencsére a Háttér Társaság által végzett és egyéb kutatásokból az derül ki, hogy az egyéni örökbefogadások száma egyre nő az LMBTQI közösségben.

Közös gyermekké fogadásra (vagyis amikor a gyermeket egy pár mindkét tagja örökbefogadja vagy a pár egyik tagjának gyermekét a pár másik tagja fogadja örökbe) viszont csak házastársak jogosultak, különnemű élettársak, ill. azonos nemű élettársak vagy bejegyzett élettársak nem.

Bejegyzett élettársi kapcsolat külföldi személlyel:

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy nem magyar állampolgárok is bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek, abban az esetben, ha a pár legalább egyik tagja magyar állampolgár vagy rendelkezik magyarországi állandó lakhellyel.

A külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon viszont csak akkor lehet elismertetni, ha azt a törvény hatálybalépése, vagyis 2009. július 1. után létesítették. Ha a pár korábban külföldön bejegyzett élettársi kapcsolatot kötött, azt Magyarországon meg kell ismételni.

A 2009. július 1. után létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot nem kell újra megkötni, de Magyarországon is anyakönyveztetni kell, ez az úgynevezett „hazai anyakönyvezés” kötelezettsége. A külföldön kötött azonos neműek közötti házasságok hazai anyakönyvezését a hatóságok megtagadják. Ha a pár szeretné jogait itthon is érvényesíteni, a házasság külföldi megkötését követően Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot kell létesíteniük a hazai szabályok szerint.

Cikksorozatunk következő részében a hatályos munkajogi viszonyokat, jogosultságokat, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód jelenlegi szabályait mutatjuk be.

#LMBTjogok #emberijogok #örökbefogadás #gyermekvállalás #queerinfo

Breaking News:

ffffff