HÁTTÉR A Budapest Pride egyik eseménye a Háttér Társaság által szervezet „LMBTQI a gyerekem” címmel meghirdetett családi napot volt, mely a Magyarországon végzett reparatív terápiákkal is foglalkozott. – az eseményről a Jelen című hetilap is beszámolt.
A rendezvény célja az volt, hogy az érintett fiatalok, szülők, családtagok, barátok információkhoz juthassanak, megoszthassák egymással tapasztalataikat és támogató közösséget adhassanak egymásnak. – Fotók: Jelen
Itthon az elmúlt években egyetlen vizsgálat sem indult reparatív terápiák nyújtása miatt, holott több eset is ismert.
Magyarországon az orvosokra, egészségügyi dolgozókra és pszichológusokra vonatkozó jogszabályok és etikai szabályzatok ugyan tiltják a tudományosan nem megalapozott terápiák alkalmazását, és előírják a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az elmúlt években egyetlen vizsgálat sem indult reparatív terápiák nyújtása miatt, holott több eset is ismert.
A Háttér Társaság több mint 900 13 és 21 év közötti LMBTQI fiatal körében végzett 2017-es Országos Iskolai Környezet Kutatása szerint az LMBTQI fiatalok mindössze 25%-a vállalja teljesen szexuális irányultságát vagy nemi identitását szülei felé, 50%-uk egyetlen szülőjének vagy gondviselőjének sem bújt még elő. Ennek oka leggyakrabban az, hogy a gyerek nem érzi az otthoni környezetet elég biztonságosnak az előbújáshoz, feltételezi, hogy családja nem fogadná el, nem támogatná.
Az érintett fiatalok félelmei sajnos nem eltúlzottak: a Medián 2019 szeptemberében a Magyar LMBT Szövetség megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyarok alig fele fogadná el gyermekét, ha kiderülne róla, hogy LMBTQI: a leszbikus, meleg, vagy biszexuális gyermekek esetén ez az arány 50%, transznemű gyermekek esetén 48%. Bár pusztán 3%-uk szakítaná meg teljesen a kapcsolatát gyermekével, ugyanakkor több, mint 20% próbálná meggyőzni gyermekét arról, hogy ez nem a “megfelelő út”. További 16% (transzneműek esetén 19%) küldené orvoshoz vagy pszichológushoz gyermekét, hogy “kigyógyítsák” nem kívánatos szexuális irányultságából vagy nemi identitásából.
Bár a világ legtöbb országában a melegség „gyógyítását” ígérő ún. konverziós vagy reparatív terápiák egyre inkább visszaszorulóban vannak, Magyarországon épp az elmúlt években próbálják azokat népszerűsíteni a közmédia és kormánypárti politikusok hathatós közreműködésével. Ahogyan a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQI Szekciója is állást foglalt a kérdésben: a reparatív terápia tudományosan megalapozatlan és káros. Világszerte számos mozgalom indult a reparatív terápiák ellen, Németországban májusban betiltották őket. Pár hete két közösségi média-óriás, az Instagram és a Facebook bejelentette: nem engedélyezi az ilyen módszerek reklámozását, népszerűsítését csatornáikon.
Az ENSZ szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést vizsgáló független szakértője júniusban mutatta be jelentését a homoszexualitás és a transzneműség “gyógyítását” ígérő konverziós terápiákról. A szakértő által prezentált kutatások szerint a konverziós terápiára kényszerítettek 80%-a 24 éves vagy fiatalabb, ezen fiatalok fele pedig 18 éven alatti.
A jelentés szerint az ilyen terápiák megalázók, embertelenek és kegyetlenek, és jelentős pszichológiai károkat okoznak az abban résztvevőknek. A független szakértő ezért a reparatív terápiák globális betiltását kérte. Felszólította az ENSZ tagállamait a konverziós terápiák egyértelmű, világos meghatározására; azok alkalmazásának és reklámozásának tilalmára; és a tilalmat megszegők szankcionálására. A jóvátételhez és a rehabilitációhoz való jog fontosságát is kiemelte a külön biztos, és hangsúlyozta a fiatalok fokozott veszélyeztetettségét.
Oszd meg cikkeinket és nyerj balatoni hosszú hétvégét. A részleteiről bővebben itt.
