A Pride Fesztivál alkalmából megemlékeztek a homoszexuális és a heteroszexuális szavaink megalkotójáról.
Még azt is megszabnák, hogy kit szerethetünk
Az államnak semmi köze ahhoz, hogy két 14 éven felüli személy közös beleegyezés alapján mit csinál az ágyban!
Immár sok éves hagyománya van annak, hogy a Háttér Társaság és az egykori Mások újság készítői megemlékeznek Kertbeny Károlyról. A múltheti eseményről kérdeztük a Háttér Társaság munkatársát, Hanzli Pétert.
Miért tartjátok fontosnak Kertbeny Károly emlékének megőrzését? Hogy kezdődött a történet?
Húsz évvel ezelőtt, 2001-ben állították közadakozásból azt a síremléket, amely a Mások újság kezdeményezésével jött létre magánszemélyek, a Connection, a Magnum Szauna és a Háttér Társaság adományaiból. Fontosnak tartjuk, hogy ott legyünk minden évben és megemlékezzünk a Pride keretében, meg időnként máskor is. Kertbeny Károly amellett, hogy megalkotta a „homoszexualitás” és „heteroszexualitás” kifejezéseket, ezáltal hozzájárult ahhoz, hogy a „szodómia” bibliai bűnmegjelölés helyett egy neutrálisabb megközelítés honosodjon meg Magyarországon. Fontosnak tartjuk a megemlékezést abból a szempontból is, hogy Kertbeny már 1868-ban – száz évvel a Stonewall-lázadás előtt! – arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak nincs semmi köze ahhoz, hogy két 14 éven felüli személy közös beleegyezés alapján mit csinál az ágyban.
Ki volt Kertbeny Károly tulajdonképpen?
Kertbeny Károly (eredeti nevén: Karl-Maria Benkert, 1824-1882) osztrák-magyar bibliográfus, újságíró, műfordító, a magyar kultúra elkötelezett terjesztője volt Európában. Számos országban megfordult, Ausztriától Csehországon, Németországon, Itálián és Franciaországon át Angliáig, és kora több jeles irodalmárával, művészével volt ismeretsége. A legkorábbi aktivisták között tartják számon. Levelezett Ulrichsszal, pamfleteket jelentetett meg a homoszexualitás büntetésének eltörlése mellett érvelve, és szexológiai írásai is fennmaradtak. Nemrég egy online kiállítást is összeállítottunk az életéről és munkásságáról.
Fotó: Szabó Judit Erzsébet
Mondanál néhány szót az idei rendezvényről?
A megemlékezésre általában egy kis, zömmel a közösség tagjaiból álló társaság szokott eljönni, ez most is így volt. A bejárattól együtt sétáltunk el Kertbeny Károly sírjáig, ahol beszéd hangzott el, amelynek a legfontosabb üzenete az volt, hogy „az állam nem ütheti bele az orrát abba, amit ketten kölcsönösen önszántukból, a nyilvánosságot kizárva egymáson gyakorolnak tizennégy éves életkor felett, anélkül hogy harmadik fél jogait sértenék”. Ez az idézet egyébként egy levélrészlet, amelyet Kertbeny 1868 májusában írt.
Egy megosztással támogathatsz minket!
