Nyugdíjba ment Szájer József, a Terror Házával is szerződést bontott

Nyugdíjba vonult Szájer József, a Fidesz egyik alapítója, korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselője. A 65. életévét betöltő politikus szeptember 7-től nyugdíjas, és ugyanezzel a dátummal közös megegyezéssel megszüntette a Terror Háza Múzeummal fennálló szerződését is – mondta a Telex kérdésére. A kép forrása: Balogh Zoltán MTI/MTVA.

Szájer József a lapnak azt követően nyilatkozott, hogy Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szeptember 15-én bejelentette: megszüntette Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum korábbi főigazgatójának megbízatását. A múzeum az átvilágítás idejére ideiglenesen bezár, és a tervek szerint még idén újra megnyitják.

„Szeptember 7. óta hivatalosan már nyugdíjas vagyok, a Terror Házával kötött szerződés közös megegyezéssel való felbontása is szeptember 7-i dátummal történt” – válaszolta Szájer a Telexnek. Arra, hogy ezután mivel foglalkozik majd, csak annyit mondott: „még gondolkodom”. Azt is közölte, hogy egy ideje korlátozott munkaképességet állapítottak meg nála.

„Szeptember 7. óta hivatalosan már nyugdíjas vagyok, a Terror Házával kötött szerződés közös megegyezéssel való felbontása is szeptember 7-i dátummal történt” – válaszolta Szájer a Telexnek. Arra, hogy ezután mivel foglalkozik majd, csak annyit mondott: „még gondolkodom”. Azt is közölte, hogy egy ideje korlátozott munkaképességet állapítottak meg nála.

1990-ben került be az Országgyűlésbe, és 2004-ig parlamenti képviselő maradt. 1994 és 2002 között a Fidesz országgyűlési frakcióját vezette, 2002 és 2004 között pedig az Országgyűlés alelnöke volt.

2004-ben az Európai Parlament képviselője lett, ahol a Fidesz európai parlamenti munkájának egyik meghatározó szereplője volt. 2004 és 2019 között az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának alelnöki tisztségét is betöltötte. 2010–2011-ben az új magyar Alaptörvény előkészítését végző bizottság elnöke volt.

2020-ban, európai parlamenti mandátumáról való lemondásával egy időben, visszavonult az aktív politikától. Döntése néhány nappal azután vált ismertté, hogy Brüsszelben egy koronavírus-korlátozások idején tartott, rendőrségi intézkedéssel véget érő szexpartiról távozott. Szájer ezt követően a Fideszből is kilépett.

Schmidt Mária hívta vissza a közéletbe. Szájer négy évvel később, 2024 őszén tért vissza a közéletbe. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum akkori főigazgatója kérte fel a Szabad Európa Intézet igazgatójának. Az intézet a XXI. Század Intézet keretében működött, és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz tartozó intézményrendszer része volt.

Az intézményrendszer finanszírozási hátterét érdemes az alapítványon keresztül nézni: a KKETTK a Terror Háza mellett többek között a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Kertész Imre Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet és a Szabad Európa Intézetet is fenntartotta. Az alapítvány megszüntetéséről szóló idei átalakítás során vagyona és feladatai állami rendszerbe kerültek.

Szájer távozása egybeesik a Terror Háza körüli jelentős intézményi átalakítással. A kormányzati döntés nyomán a KKETTK Alapítvány megszűnt, a Terror Háza működtetését pedig a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át. A múzeum korábbi főigazgatója, Schmidt Mária augusztus végén búcsúzott el az intézménytől, majd szeptember 15-én Tarr Zoltán bejelentette főigazgatói megbízatásának megszüntetését is.

A Kulturális Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gyorgyevics Benedek korábban azt mondta a HVG-nek, hogy a Terror Háza ideiglenes bezárása nem politikai vagy ideológiai okból történik: át kell világítani a kiállítás jogi helyzetét, valamint rendezni kell az ingatlannal kapcsolatos szerződéseket. A dolgozók többségének a tervek szerint marad a munkája. A kiállítás felülvizsgálata ugyanakkor túlmutathat a pusztán jogi kérdéseken: a Terror Háza állandó tárlatának történelmi hitelességét és szakmai megalapozottságát már korábban is számos történész és muzeológus vitatta. A bírálatok elsősorban arra vonatkoztak, hogy a kiállítás miként értelmezi és rendezi egymás mellé a történelmi eseményeket, milyen szerepet kapnak benne a kiállított tárgyak és rekonstrukciók, illetve hogyan ábrázolja a magyar társadalom felelősségét és szerepét a náci, valamint a kommunista diktatúra időszakában.

Szájer a Terror Háza bezárásának hírére a Telexnek nem kívánt reagálni. Arra hivatkozott, hogy a múzeummal kötött szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodásban szerepel egy olyan pont, amely szerint a felek kölcsönösen nem nyilatkoznak egymásról, így az sem derül ki, hogy Szájer milyen megbízást kapott a múzeumtól.