Nőjogi szervezetekkel egyeztetett az Igazságügyi Minisztérium

A távoltartás, a gyermekekkel való kapcsolattartás és a szexuális bűncselekmények szabályozása is napirendre került.

Eddig ritkán kaptak érdemi visszajelzést a nőszervezetek kormányzati szereplőktől

A megbeszélés egyik fontos témája volt az Isztambuli Egyezmény ratifikálása. A dokumentum a nők elleni erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők felelősségre vonására állapít meg átfogó követelményeket.

Szakmai egyeztetést tartott az Igazságügyi Minisztérium a NANE Egyesület, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség képviselőivel a nők elleni erőszak visszaszorításához szükséges jogszabályi változtatásokról. A Patent csütörtöki közleménye szerint a megbeszélésen többek között a távoltartás, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás és a szexuális bűncselekmények jogi szabályozása került szóba.

A nőjogi szervezetek konkrét javaslatokkal és részletes problématérképpel érkeztek. Céljuk, hogy erősödjön a bántalmazottak védelme, hatékonyabbá váljon az áldozatok segítése, és következetesebben lehessen felelősségre vonni az elkövetőket.

Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de a ratifikálását 2020-ban elutasította az Országgyűlés. A mostani egyeztetésen a minisztérium nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy változhat-e ez a helyzet. A civil szervezetek tájékoztatása szerint ugyanakkor azt közölték velük, hogy a minisztériumokban intenzív törvényalkotási munka folyik a nők elleni erőszak területén, az egyezmény szellemiségével összhangban.

A szervezetek közleményükben pozitív fejleményként értékelték, hogy tapasztalataik és szakmai javaslataik ezúttal érdemi párbeszédben is megjelenhettek. Hozzátették azonban: az elmúlt években több alkalommal küldtek szakpolitikai javaslatokat és jogszabálytervezetekhez kapcsolódó észrevételeket a kormányzatnak, amelyekre ritkán kaptak érdemi visszajelzést. Beszámolójuk szerint az új minisztérium az átadás-átvétel során a korábban beküldött anyagokat sem kapta meg.

A HVG beszámolója szerint a nőjogi szervezetek hangsúlyozták, hogy a nyitottság önmagában nem elegendő. A szakmai javaslatoknak konkrét jogszabályi változásokban és a gyakorlatban is érzékelhető eredményekben kell megjelenniük. A NANE, a Patent és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség jelezte, hogy kész továbbra is közreműködni a szükséges változtatások kidolgozásában és végrehajtásában.

Az egyeztetés fontos lehetőséget teremtett a nők elleni erőszak elleni fellépés javítására. A következő időszakban az lesz a döntő, hogy a párbeszédet követik-e konkrét intézkedések, amelyek valódi védelmet biztosítanak az áldozatoknak.