Budapesten rendezték meg az első Nemzetközi Queer Állampolgári Panelt

Hat közép- és kelet-európai ország 40 LMBTQI+ résztvevője vitatta meg a közösségeket érintő legfontosabb problémákat és a biztonságosabb queer jövő lehetőségeit.

2026. október 26–27-én Budapesten, az Európai Ifjúsági Központban rendezték meg az első Nemzetközi Queer Állampolgári Panelt (International Queer Citizens’ Panel). A kétnapos eseményen Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Románia és Szlovákia összesen 40 LMBTQI+ állampolgára vett részt, hogy közösen azonosítsák a közösségeiket érintő problémákat, és javaslatokat dolgozzanak ki az európai döntéshozók számára.

A rendezvény a QuCEEr Future – The Future EU Policies Through the Lens of the LGBTIQ+ Communities of Central and Eastern Europe – elnevezésű nemzetközi projekt része, amelynek célja az LMBTQI+ emberek állampolgári részvételének erősítése a közép- és kelet-európai régióban.

A résztvevők az első napon kiscsoportokban tekintették át az egyes országok helyzetét, majd megvitatták a közösségeket érintő közös akadályokat. Szóba került például az Európai Unió Bíróságának döntése, valamint az a kérdés is, hogy mennyit ér a jogi elismerés önmagában. Hiába ismerik el ugyanis egyes országokban – például Szlovákiában, Litvániában vagy Lengyelországban – az Európai Unió valamely tagállamában kötött házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha a papíron létező elismerés mögött nincsenek megfelelő jogi garanciák.

Az országismertetők során több, a magyarországi helyzettel párhuzamba állítható tapasztalat is előkerült. Bulgáriában az azonos nemű párok jogi nemváltásának korábbi betiltásáról, majd újbóli engedélyezéséről, Romániában pedig az ország HIV-járványával kapcsolatos tapasztalatokról és problémákról beszéltek.

A sikeres állampolgári kezdeményezések között bemutatták a 2015-ös ír házassági egyenlőségi népszavazást, amelynek kampánya a kultúrharc helyett az emberi történetekre és személyes tapasztalatokra épített. Szó esett a lengyelországi LMBT-ideológiamentes övezetekről és azok felszámolásában az Európai Unió, valamint a testvérvárosi kapcsolatok szerepéről is.

A második napon a résztvevők az Európai Unió intézményrendszerével foglalkoztak, majd vegyes, nemzetközi csoportokban rangsorolták a legfontosabb problémákat és dolgoztak ki ajánlásokat. A javaslatok között az oktatás fejlesztése, valamint egy olyan holisztikusabb egészségügyi ellátás is szerepelt, amely a testi mellett a lelki egészségre is figyelmet fordít.

A kezdeményezés egyik sajátossága volt, hogy a szervezők nem kizárólag jogvédőket és szakértőket vontak be: a résztvevőket elsősorban saját élettapasztalataik szakértőiként kezelték. A cél egy olyan biztonságos közeg megteremtése volt, ahol a különböző tapasztalatok és vélemények egyenlő súllyal jelenhetnek meg.

A projektben hét LMBTQI+ szervezet működik együtt: a bolgár LGBTI Deytvie és Single Step, a magyar Háttér Társaság, a litván LGL, a lengyel KPH, a román Accept és a szlovák Saplinq.

A budapesti találkozó azonban csak az első lépés: 2027-ben újabb eseményt szerveznek, amelynek során továbbfejlesztik a most megfogalmazott ajánlásokat. A projekt végső eredménye egy úgynevezett Queer Citizens’ Report, vagyis Queer Állampolgári Jelentés lesz, amelyet a partnerszervezetek az Európai Unió intézményeihez és helyi közösségi hálózataihoz is eljuttatnak.