Betiltották a gyűlöletkeltő politikai reklámokat, de a Háttér szerint hiányzik az LMBTQI emberek egyértelmű védelme a jogszabályból

Az Országgyűlés egy hónapja fogadta el azt a törvényt, amely többek között a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorítását célozza meg. A Háttér Társaság ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabály nem nevesíti külön az LMBTQI embereket.

A törvény 2026. október 1-jén lép hatályba – Fotó: Rddit

A jogszabály szerint tilos lesz olyan politikai plakát, politikai reklám, politikai hirdetés, közérdekű közlemény vagy társadalmi célú reklám közzététele, amely sérti vagy tagadja az egyenlő emberi méltóságot, valamely közösség kollektív bűnösségét hirdeti, vagy társadalmi ellenségkép kialakítására alkalmas

A szabályozás indokolása szerint célja az olyan kommunikáció visszaszorítása, amely veszélyezteti a kiegyensúlyozott társadalmi párbeszédet, illetve sérti az emberi méltóságot. A törvény a politikai reklámok mellett a közérdekű közleményekre és társadalmi célú reklámokra is kiterjeszti a korlátozást.

Háttér Társaság: fontos lépés, de hiányzik az LMBTQI emberek nevesített védelme

A Háttér Társaság üdvözölte a szabályozást, ugyanakkor kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy a törvény nem sorolja fel külön a szexuális irányultság és nemi identitás alapján védett közösségeket. A szervezet szerint a jogszabály ugyan általánosságban tiltja a gyűlöletkeltő és emberi méltóságot sértő politikai kommunikációt, de nem nevezi meg az LMBTQI embereket a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek mellett.

A Háttér Társaság szerint ez azért jelent problémát, mert az elmúlt években több olyan politikai kampány is zajlott Magyarországon, amely az LMBTQI embereket társadalmi veszélyforrásként vagy ellenségképként mutatta be. A szervezet úgy véli, hogy a jogszabálynak egyértelműen ki kellene mondania: az ilyen alapú gyűlöletkeltés sem elfogadható.

A szervezet pozitív fejleménynek tartja ugyanakkor, hogy a törvény hatálya nemcsak a klasszikus politikai reklámokra, hanem a közérdekű közleményekre és társadalmi célú reklámokra is kiterjed. Véleményük szerint ez megakadályozhatja, hogy állami vagy politikai szereplők például népszavazási kampányok során kirekesztő üzeneteket terjesszenek.

A Háttér Társaság jelezte: figyelemmel fogja kísérni, hogy a hatóságok a gyakorlatban valamennyi érintett közösség – így az LMBTQI emberek – védelmében alkalmazzák-e az új szabályokat. Amennyiben szerintük ez nem történik meg, további jogszabály-módosítást kezdeményeznek.

A korábbi kampányok hatásaira is figyelmeztetnek

A Háttér Társaság szerint a gyűlöletkeltő vagy megbélyegző politikai kommunikáció hatásai hosszú távon is érezhetők. A szervezet úgy látja, hogy az elmúlt években több olyan kampány zajlott Magyarországon, amely az LMBTQI embereket – köztük a transz embereket – társadalmi veszélyforrásként mutatta be, vagy félrevezető állításokat kapcsolt hozzájuk.

A szervezet példaként említi a 2022-es, úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazási kampányt, amely szerintük félelmekre építő üzenetekkel ábrázolta az LMBTQI közösséget. Kifogásolják továbbá a nemi jogi elismerésével kapcsolatos kommunikációt is, amely álláspontjuk szerint téves információkat terjesztett a transz emberekről, és hozzájárult a közösség megbélyegzéséhez.

A Háttér Társaság szerint az ilyen kampányok nem csupán a politikai viták részei, hanem konkrét társadalmi következményekkel járhatnak: növelhetik az előítéleteket, erősíthetik a kirekesztést, és ronthatják az érintett csoportok biztonságérzetét.