Bíróság mondta ki: diszkrimináció történt a Pázmányon az LMBTQ-témák miatt

A Fővárosi Törvényszék első fokon minden pontban igazat adott Bognár Bulcsu volt egyetemi docensnek, akit azért bocsátottak el a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, mert a vallásosság és a melegek társadalmi megítélésének kapcsolatáról publikált tudományos tanulmányt.

Az ítélet szerint nem az „átszervezés” volt a valódi ok - A képen Bognár Bulcsú ügyvédével a tárgyaláson a kép forrása: Hvg.hu

Az ítélet erős bírósági üzenet arról, hogy a tudományos kutatás szabadsága és az egyenlő bánásmód követelménye az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekre is vonatkozik

A bíróság szerint az egyetem jogellenesen járt el, és diszkriminatív mintázat rajzolódott ki az LMBTQ-témákkal foglalkozó oktatók ügyében. A több mint 18 éve a Pázmányon dolgozó Bognár Bulcsut 2025-ben bocsátották el. Az egyetem hivatalosan átszervezéssel és gazdasági okokkal indokolta a felmondást, az oktató azonban már akkor azt állította: valójában az váltotta ki a konfliktust, hogy kutatása a vallásosság és az LMBTQ-emberek társadalmi megítélése közötti összefüggéseket vizsgálta. A tanulmány megjelenése után az egyetem vezetése azt „a katolikus szellemiséget sértőnek” minősítette.

Bognár a TASZ segítségével munkaügyi pert indított, amelyben azt kérte, hogy a bíróság mondja ki az elbocsátás jogellenességét, állítsa helyre munkaviszonyát, és kötelezze az egyetemet az elmaradt bérek megtérítésére.

Az ügy hátterében évek óta húzódó konfliktus állt. Korábban több pszichológus oktató is fegyelmi vagy etikai eljárás alá került, miután a szivárványcsaládokról, a melegek kirekesztéséről vagy más LMBTQ-témákról publikáltak. Egyes hallgatók és oktatók szerint az egyetemen egyre erősebb nyomás nehezedett azokra, akik ilyen kérdésekkel foglalkoztak. Több oktató végül távozott az intézményből.

A per során tanúk is beszámoltak olyan esetekről, amikor LMBTQ-témájú kutatásokat vagy szakdolgozatokat háttérbe szorítottak. Az egyetem vezetői pedig maguk is elismerték, hogy szerintük az ilyen témák kutatására „nem a Pázmány a legmegfelelőbb hely”, és nem kívánnak erre külön forrásokat fordítani. A bíróság szerint kétséget kizáróan igazolható volt a diszkriminatív mintázat az LMBTQ-témákban megszólaló oktatókkal kapcsolatban, és Bognár Bulcsu eltávolítása is ezzel függött össze.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az egyetem nem tudta bizonyítani az átszervezésre és költségcsökkentésre hivatkozó érveit. A bíróság szerint nem volt hitelt érdemlő bizonyíték arra, hogy Bognár elbocsátása valódi gazdasági szükségszerűségből történt volna. Ehelyett arra jutottak, hogy az oktatót egy védett tulajdonsága, azaz vélt világnézete miatt érte hátrány. Az ítélet alapján az egyetemnek vissza kell állítania Bognár munkaviszonyát, ki kell fizetnie több mint 4,2 millió forint elmaradt munkabért és kamatait, valamint a több mint 2 millió forintos perköltséget is.

Az ügy országos figyelmet kapott, mert túlmutat egyetlen oktató elbocsátásán. A per központi kérdése az volt, hogy meddig terjedhet egy egyházi fenntartású egyetem autonómiája, és korlátozhatja-e oktatói tudományos tevékenységét ideológiai vagy világnézeti alapon. A bíróság első fokon egyértelműen azt az álláspontot fogadta el, hogy az intézmény vallási identitása nem ad felhatalmazást diszkriminatív munkáltatói gyakorlatokra. Az ügy jelentőségét tovább növeli, hogy 2026 júniusában a másodfokú bíróság is helybenhagyta az elsőfokú döntést, így jogerősen is kimondták: a Pázmány jogellenesen bocsátotta el az oktatót.