Szimbolikus helyszínről indul az idei Budapest Pride

A 31. Budapest Pride Felvonulást június 27-én rendezik meg. A menet 14 órakor az Operától indul, és az Andrássy úton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Deák Ferenc téren, az Astorián, az Erzsébet hídon és az Attila úton át a Vérmezőig halad.

A szervezők rekordméretű civil falut, óriási járműáradatot, ajándékboltot és ételudvart ígérnek a résztvevőknek – Fotó: Budapest Pride

Az első budapesti Meleg Büszkeség Felvonulást 1997 szeptemberében rendezték meg. Akkor még nem voltak kamionok, zenei kíséret vagy látványos show-elemek.

Május 27-én a Budapest Pride szervezői bejelentették a felvonulással kapcsolatos rendezvényt a rendőrségen. A bejelentést a hatóság tudomásul vette. „A rendőrség tudomásul vette a Budapest Pride bejelentését. Én szóltam. A szabadságot és a szerelmet betiltani nem lehet. Nem sikerült annak se, aki meg akarta próbálni, itt volt az ideje, hogy meg se próbálja senki” – írta Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.

A szervezők szerint a rendszerváltás nem lehet teljes a gyülekezési jog maradéktalan helyreállítása és a 33-as törvény eltörlése nélkül. Úgy vélik, hogy a Fidesz-kormány jelentősen korlátozta az LMBTQ-emberek jogait, ezért a káros örökség felszámolásának része kell legyen ezeknek a jogoknak a helyreállítása.

Az idei Pride gyülekezőhelye több szempontból is szimbolikus. A menet 2015-ben is az Operától indult, akkor azonban a résztvevőket különös fogadtatás várta. Az Opera környékét erős sertés fekáliaszag lengte be, amely az út menti virágágyásokból áradt. A 444 akkori tudósítása szerint sokan találgatták, hogy egyszerű kertészeti munkáról vagy esetleg szándékos provokációról volt-e szó. A rejtély azóta sem oldódott meg, a tekintélyes mennyiségű kakinak azóta sem lett meg a gazdája.

A 31. Budapest Pride felvonulás útvonala: az Opera elől indul, majd az Andrássy úton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Deák Ferenc téren, az Astorián és az Erzsébet hídon keresztül az Attila úton át a Vérmezőig halad – Forrás: Budapest Pride

Orbán Viktor tavalyi évértékelő beszédében jelezte, hogy nem lesz több Pride felvonulás Budapesten. Ezt követően a kormány módosította a gyülekezési szabályokat, és a gyermekek védelmére hivatkozva olyan jogszabályi környezetet alakított ki, amelynek célja a Pride ellehetetlenítése volt.

A bejelentés és a törvénymódosítás azonban visszafelé sült el. A tavalyi, 30. Budapest Pride minden korábbi részvételi rekordot megdöntött: becslések szerint 350–400 ezer ember vonult utcára. A résztvevők nemcsak az LMBTQ-közösség mellett álltak ki, hanem a demokratikus értékek, a jogállamiság és Magyarország európai elköteleződése mellett is.

A Pride történetében több alkalommal is előfordult, hogy a hatóságok megpróbálták korlátozni a rendezvényt. 2011-ben és 2012-ben a rendőrség a szervezőket arra kérte, hogy lépjenek fel a közerkölcsöt sértő vagy hiányos öltözetet viselő résztvevőkkel szemben. Garamvölgyi László, az ORFK akkori kommunikációs igazgatója a felvonulás előtt két nappal úgy fogalmazott: a rendőrség nyomatékosan felhívta a szervezők figyelmét arra, hogy ne tanúsítsanak provokatív magatartást.

Ugyanebben az időszakban a BRFK a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a felvonulást, a bíróság azonban hatályon kívül helyezte a tiltást, mert a rendőrség érvei nem bizonyultak megalapozottnak. A történet végül 2014-ben fordult nagyot. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a rendőrség a Pride betiltásával szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg. A bíróság arra kötelezte a BRFK-t, hogy magánlevélben fejezze ki sajnálatát a jogsértés miatt.

A közlekedési problémák ugyanakkor valósak voltak. Ezeket részben maga a rendőrségi biztosítás okozta, mivel a felvonulás útvonalát gyakran órákkal vagy napokkal az esemény előtt és után is lezárták. Ráadásul a hatóságok bizonyos időszakokban ugyanarra a környékre engedélyeztek ellentüntetéseket, miközben a Pride szervezőit arra kérték, hogy a pontos útvonalat ne hozzák nyilvánosságra túl korán. Ezzel párhuzamosan a tiltó vagy korlátozó határozatokban az ellentüntetők ezeket az információkat jó előre kézhez kapták.

A helyzet 2007-ben változott meg látványosan. Ebben az évben a Pride-hoz kapcsolódó filmfesztivál megnyitóján coming outolt Szetey Gábor, az akkori Gyurcsány kormány személyzeti államtitkára. Az esemény nagy figyelmet kapott, és sokan ekkor szembesültek először azzal, hogy Magyarországon évek óta rendeznek Pride-felvonulást. A jobboldali politikai erők ettől kezdve egyre gyakrabban kapcsolták össze az LMBTQ-közösséget politikai ellenfeleikkel, miközben szélsőjobboldali csoportok rendszeresen megjelentek a felvonulásokon. Több alkalommal támadások is érték a résztvevőket és a szervezésben résztvevő szórakozóhelyeket. Ekkor kezdődött a kordonokkal körbezárt, rendőrök által védett Pride-ok időszaka. A növekvő feszültség ellenére a résztvevők száma évről évre emelkedett.

Az első budapesti Meleg Büszkeség Felvonulást 1997 szeptemberében rendezték meg. Akkor még nem voltak kamionok, zenei kíséret vagy látványos show-elemek. Néhány száz ember sétált végig a belvároson, sokan még attól tartottak, hogy nyíltan vállalják részvételüket. A korabeli sajtóban egy újságíró tréfásan „futóhomoknak” nevezte a gyors tempóban haladó menetet. Atrocitások nem történtek, és az első évtizedben általában csak néhány ellentüntető jelent meg a rendezvényeken.

A nemzetközi Pride-mozgalom gyökerei egészen 1969. június 28-ig nyúlnak vissza. Ekkor tört ki a New York-i Stonewall Inn bárban a queer közösség lázadása, miután a rendőrség újabb razziát tartott a vendégek körében. Az LMBTQ-embereket rendszeresen zaklatták, megalázták és büntették, ám a közösség tagjai ezúttal ellenálltak. Az összecsapások több napon át tartottak, az eseménysort a modern LMBTQ-jogi mozgalom születésének tekintik. A transz nők, a leszbikusok, a meleg férfiak és más queer emberek közösen léptek fel a rendőri zaklatás ellen.

Egy évvel később, 1970-ben rendezték meg az első Pride-felvonulást New Yorkban. A megemlékezésből idővel világméretű mozgalom lett, amelyhez ma már több száz város csatlakozik minden évben. A 31. Budapest Pride Felvonulás így nemcsak egy demonstráció vagy közösségi ünnep lesz, hanem egy több mint fél évszázados nemzetközi emberi jogi mozgalom magyarországi állomása is.