Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István összefüggést lát a járványügyi korlátozások és a BLM-szobor ledöntése között.
Ideológiák harca, provokáció, butaság vagy gumicsont?
A szobrot először körülparavánozták, leöntötték, majd ledöntötték és összetörték
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Mandiner hasábjain a Prizma című szobor felállításának körülményeit boncolgatta.
Kovács szerint „a keresztény világ a legnagyobb ünnepére készült, az emberek pedig végletekig feszültek az elhúzódó korlátozások miatt. Kell-e ezután meglepődnünk, ha a szobor nem sokáig maradt a helyén?”
A 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet igazgatója szerint „van elég, a történelmünkből adódó társadalmi feszültség így is, nem szorulunk rá, hogy újabbakat importáljunk”. Ebből pedig az következik Kovács szerint, hogy Baranyi Krisztina vagy annyira buta, hogy nem éri fel ésszel ezt, vagy nagyon is feléri ésszel, és a célja a konfliktusgenerálás volt.”
A központ vezetője ideológiát lát a szoborállításban. Szerinte Baranyi Krisztina pusztán provokálni akart, nem is aggódik a szabadságjogok miatt, és az igazi kérdés, hogy miért a nagyhéten, és miért a járvány közepén állították fel a szobrot.
Az Alapjogokért Központ magát egyébként úgy definiálja, hogy a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette.
A IX. kerületben április 1-jén két hétre felállított szobrot szélsőjobboldaliak először körülparavánozták, majd festékkel leöntötték, majd másnap reggel rendőrök jelenlétében ledöntötték és összetörték.
Szalay Péter művét nem politikai provokációnak szánta, hogy mégis így reagáltak rá, és az installációból performance lett, szerinte önmagában is tanulságos.
Támogass minket egy megosztással!
