Baltic Pride – három ország, egy közös szabadságmenet
- Adam Jurewicz
- 20 órával ezelőtt
- 3 perc olvasás
A Baltic Pride jó példája annak, hogyan lehet regionális összefogással, rotációs rendszerben, közösen felépíteni egy nemzetközi jelentőségű pride-rendezvényt.
Idén Észtország fővárosa, Tallinn lesz a Baltic Pride házi gazdája június 1-7. között - A Baltic Pride szervezésénél három balti ország civil szervezetei felismerték, hogy közösen sokkal nagyobb nemzetközi figyelmet és támogatást tudnak kivívni, mint külön-külön. Ez a rotációs modell hosszú távon stabilitást adott a rendezvénynek, miközben minden ország saját társadalmi és kulturális karakterét is meg tudta mutatni.
A három balti állam nemcsak történelmileg és kulturálisan különbözik egymástól, hanem az LMBTQ-közösségek szerveződése terén is sajátos utat jártak be.
Talán sokan nem ismerik ezt a három országot, hiszen népességüket együtt számolva sem érik el Magyarország lakosságát, ám annál izgalmasabb mindhárom balti állam. A litvánok előszeretettel hívják magukat Európa utolsó pogányainak, nyelvük különlegesen archaikus, konyhájuk pedig a mézsörtől a hideg céklalevesig számos különleges ételt kínál. 2015-ben jártam Vilniusban egy kisebb egyéni utazáson, ahol sok mindent láttam – többek között a litván meleg éjszakai életet ugyan nem fedeztem fel, de így is rengeteg élménnyel gazdagodtam. Lettország, különösen Riga, arról híres, hogy számos épülete még a Német Lovagrend korszakából származik, emiatt középkorias és eklektikus építészetével igazi gyöngyszemnek számít. Egy északír meleg barátom is elutazott oda, és ő is különösen pozitív élményekről számolt be. Észtország pedig a digitalizáció egyik európai fellegvára, emellett jégkorszak által formált tavai és természeti tájai is rendkívül látványosak.
A Baltic Pride pedig jó példája annak, hogyan lehet regionális összefogással, rotációs rendszerben, közösen felépíteni egy nemzetközi jelentőségű pride-rendezvényt.idén Észtország fővárosa, Tallinn ad otthont az eseménynek, míg korábban Vilnius volt a házigazda. A rendezvényt közösen szervezi a litván Lietuvos gėjų lyga, a lett Mozaīka és az észt Eesti LGBT Ühing.
Lettországban az első rigai pride-felvonulást 2005. július 23-án rendezték meg, részben külföldi támogatással, bár már egy évvel korábban is próbálkoztak a szervezéssel. Ezután 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is önállóan szervezték meg a pride-ot, majd 2009-ben Riga lett a Baltic Pride házigazdája. A lett főváros később, 2015-ben az EuroPride rendezvénynek is otthont adott, 2018-ban ismét Baltic Pride-ot rendeztek, végül 2025-ben újra Riga Prideot tartottak.Lettországot jelenleg a nyíltan meleg köztársasági elnök, Edgars Rinkēvičs vezeti, aki nyíltan támogatja saját közösségét. Ugyanakkor akadnak olyan politikusok is – például Aldis Gobzems –, akik saját másságuk felvállalása ellenére sem támogatják teljes mértékben a jogegyenlőséget. Illetve Marija Golubeva orosz nemzetiségű lett állampolgárságú liberális politikus is felvállalta a leszbikusságát.
Felsősorban életképek a Baltic Prideokról. Alsó sorban Roman Zabaruaskas litván meleg filmrendező, második képen, Edgards Rinkēvičs lett elnök aki nyíltan felvállalta a melegségét, és végül Peeter Rebane észt meleg filmrendező
Litvániában az első vilniusi felvonulást 2007-ben még nem engedélyezték. Erre reagált a kedvenc alternatív rockzenekarom, a Placebo is, amely koncertjein nyíltan kiállt a jogegyenlőség mellett. A biszexualitását felvállaló Brian Molko egy szenvedélyes csókot váltott a zenekar egyébként nyíltan meleg svéd basszusgitárosával, Stefan Olsdal, aki a mellkasára a „Homo” szót írta fel filctollal, így hívták fel a figyelmet az LMBTQ-jogokra.
Litvániában végül 2010-ben tartották meg az első nyilvános felvonulást a Baltic Pride keretében. Később 2013-ban, 2016-ban, 2019-ben, 2022-ben és 2025-ben is házigazdája volt az eseménynek, egyre több résztvevővel és egyre erősebb társadalmi támogatással. Egyre több politikus Remigijus Šimašius Vilnius korábbi liberális polgármestere, például védnöke lett egyik évben a Baltic Pridenak és számos művész állt ki nyíltan a rendezvény mellett, például Vaidas Baumila is, aki korábban az Euróvíziós fesztiválon is fellépett. Ezen felül voltak önálló szervezésű pride fesztiválok Vilniusban 2020-ban, 2021-ben Kaunasban, majd 2023-tól kezdve visszatértek a fővárosban, 2024-ben is 2025-ben ott rendezték.
Számos litván politikus vállalta fel nyíltan másságát, köztük a konzervatív néhai Rokas Žilinskas és a fiatal nemzedék szabadságpárti politikusa, Tomas Vytautas Raskevičius is. Az utóbbi években egyre több művész beszél nyíltan identitásáról: Romas Zabarauskas meleg filmrendezőként számtalan filmjében foglalkozott a queer témával, ilyen volt a You can't escape from Lithuania vagy az Advokatas című filmje. Silvester Belt pop énekes például úttörő módon vállalta fel biszexualitását, és anyanyelvén adta elő Luktelk című dalát a Eurovíziós Dalfesztiválon, 2024-es színpadán, ahol a 14. helyen végzett.
Az idei Baltic Pride házi gazdája a hűvös rokonunk, Észtország fővárosa, Tallinn lesz 2026. június 1-7. között. 2011-ben, 2014-ben és 2017-ben volt a Baltic Pride házigazdája. 2020-ban ismét ők lettek volna a szervezők, ám a COVID-járvány miatt az eseményt online rendezték meg. 2023-ban azonban újra gond nélkül
megszervezték a rendezvényt az észtek. Észtországban is akadnak nyíltan meleg politikusok és művészek is: Peeter Rebane például filmrendezőként és aktivistaként is segíti azt észt közösséget.
A Baltic Pride mellett idén is lesz önálló Vilnius Pride fesztivál, a litván fővárosban június 1-6. között, melynek zárásaként felvonulást tartanak a Gedimias sugárúton.
Illetve lesz Riga Pride fesztivál is Lettországban június 1-13. között.
Hozzászólások