TRANSZ A tavalyihoz képest idén több transznemű ember vált gyilkosság és erőszak áldozatává szerte a világon.
Novemberig 350-en váltak gyilkosság áldozatává
A legtöbb gyilkosság Brazíliában, Mexikóban és az Egyesült Államokban történt
Az idei londoni pride-on a számos tábla között szerepelt egy, amelyen egy piros ruhás transz nő a „transzinkluzitivás” feliratot tartja. A képen szereplő nő Elie Che brit modell, költő és előadóművész, akit augusztus utolsó napján holtan találtak egy strandon New Yorkban. Bár a halál okaként véletlen vízbefúlást állapítottak meg, esélyes, hogy gyilkosság áldozata lett – akárcsak számos más transz ember, akikért gyertyát gyújtunk minden évben november 20-án, a transznemű emlékezés napján.
Mint a Budapest Pride oldaláról megtudhatjuk, „a Transznemű Emlékezés Napját 1998 óta tartják a világ számos országában Rita Hester, egy afro-amerikai transz nő emlékére, aki abban az évben lett transzfób gyilkosság áldozata. A megemlékezés és gyász mellett az esemény fontos célja a transznemű emberek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekményekre való figyelemfelhívás. Ezek a bűncselekmények kiemelkedő számban érik az etnikai kisebbséghez tartozó transz nőket, mivel az ilyen gyűlölet-bűncselekményeket sokszor egyszerre motiválhatja a #transzfóbia, a rasszizmus, #homofóbia, valamint a nőgyűlölet”.
A tavaly meggyilkolt 331 transznemű áldozathoz képest idén novemberig bezárólag 350-en váltak gyilkosság áldozatává. Kate Sosin, egy amerikai transznemű újságíró szerint még sosem volt ilyen magas ez a szám. Ebben benne lehet az is, hogy a média is nagyobb mértékben tudósít a transzfób gyilkosságokról (hiszen a Transznemű Emlékezés Napjának adatai elsősorban sajtófigyelésből származnak), de Sosin szerint ez önmagában nem indokolja a sokkoló mértékű növekedést; valószínűleg a transz emberek elleni erőszak mértéke is megnövekedett.
A 350 halálos áldozat 6%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A legtöbb gyilkosság Brazíliában (152), Mexikóban (57) és az Egyesült Államokban (28) történt. 2008 január 1. és 2020. szeptember 30. között 75 országban 3664 transz ember meggyilkolását jelentették be.
Az idei 350 áldozat 98% transznő vagy transzfeminin ember volt; azok közül, akiknek ismerjük a foglalkozását, 62% szexmunkás volt; az Egyesült Államokban megölt transz emberek 79%-a színes bőrű volt. Európában idén 11 transz embert öltek meg, ezeknek fele bevándorló volt. Az összes nyilvántartott gyilkosság 82%-át Latin-Amerikában követték el, 43%-ukat Brazíliában. A gyilkosságok 38%-a az utcán, 22%-a az áldozat lakásán történt. Az áldozatok átlagéletkora 31 év, a legfiatalabb 15 éves volt.
Az összegyűjtött adatokból látható, hogy 2008 és 2020 között fokozatosan emelkedik a transz és nemileg nonkonform emberek ellen elkövetett gyilkosságok száma. Ám nem teljes a kép, hiszen sok országban nem gyűjtik szisztematikusan a (transzfób) gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó adatokat. Ráadásul a család, a hatóságok és a média gyakran elhallgatja, hogy az áldozat transznemű volt, így az aktivisták nem tartják nyilván az ügyet transzfób erőszakként.
A COVID-19 járvány, valamint a rasszizmus és a rendőri brutalitás erősödése miatt a transz és nemileg nonkonform emberek élete most még inkább veszélyben forog. Adatok bizonyítják, hogy a koronavírus-járvány aránytalanul nagy mértékben érinti a transz embereket, különösen azokat, akiknek további hátrányt jelent bőrszínük, bevándorló státuszuk, szexmunkás foglalkozásuk, fiatal koruk vagy szegénységük.
Az adatokból kiderül, hogy az afro-amerikai és bevándorló transz nők a többieknél is gyakrabban válnak erőszak célpontjává. Mivel a szexmunka egyébként is stigmatizált és sok országban illegális is, a transznemű szexmunkások (akiknek a munkahelyi diszkrimináció miatt sokszor nincs lehetőségük más foglalkozást űzni – BDR) gyakran vannak kitéve erőszaknak, kizsákmányolásnak és bántalmazásnak – áll a Transgender Europe sajtóközleményében.
Nemcsak a gyilkosságok súlyosbítják a transz emberek halálozási arányát. Kutatások szerint a fiatal transz embereknek cisz társaiknál gyakrabban vannak öngyilkossági gondolataik, többi között az általuk megtapasztalt transzfóbia miatt.
Évi 350 áldozat talán nem tűnik soknak, de egy olyan kisebbségről van szó, amely a lakosságnak kevesebb mint 1%-át teszi ki.
A transz közösség nagyon összetartó, így ha egyikünket bántják, mindannyian megérezzük – vallja Amelia Jones, egy 20 éves brit egyetemista.
Támogass minket egy megosztással!
