• B. Thomas

Meleg párok jelzőlámpákon

BÉCS A meleg és leszbikus párocskákat ábrázoló jelzőlámpák valóban ellensúlyozzák az emberek előítéleteit?


A szimbólumok nem érvek


Mennyi érzelem lakik a jelzőlámpák figuráiban?

Thomas Weber, a bécsi Biorama magazin munkatársa Markus Hanzer grafikussal, a városi szimbólumok értelmezéséről és azok használatáról készített interjút


- Conchita Wurst 2015-ös sikere után Ausztria rendezte meg az Eurovíziós Dalfesztivált. Azóta szívecskékkel ellátott meleg-, leszbikus- és hetero jelzőlámpafigurák irányítják sok helyen a gyalogosforgalmat Bécsben, amelyek közkedvelt motívumokká váltak főleg a turisták körében. De feltűnnek-e még ezek a bécsieknek?

- Élek a gyanúperrel, hogy sokan már valószínűleg észre sem veszik őket. Persze lehetnek olyan emberek, akik számára fontosak ezek a jelzőlámpák, és a szívügyükké váltak, és a meglétük fontosak számukra. Ám az alapvető attitűdöket általában nem olyan könnyű megváltoztatni, de az ezzel kapcsolatos őszinte megnyilvánulások gyakran változnak, és aki azt veszi észre, hogy nézetei hangoztatásával állandóan nehézségekbe ütközik, az esetleg megpróbálja ezeket nem állandóan kihangsúlyozni.


- Szabad jelzés. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy zöldet kaptunk?

- Mikor Conchita Wurst megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, sorra jelentek meg azok a cikkek a sajtóban, amelyek a nemzeti érzelmekhez szóltak abban a jelentésben, hogy újra legyőztünk más nemzeteket. De ki akarta volna magát abban a szituációban a hazaszeretettel szemben pozicionálni? Persze minden bizonnyal akadtak olyanok is, akik megragadták az alkalmat, hogy rettenetesen felidegesítsék magukat.


- Van értelme a városi szimbólumokkal való politizálásnak?

- Ahhoz, hogy működjön a dolog, mindenekelőtt észrevehetőnek kell lennie ezeknek a szimbólumoknak. Aki hozzájut a jelek feletti hatalomhoz, az határozza meg az emberek cselekvési terét, és cselekvési lehetőségeit.


A tervezés lényegében a kirekesztés módszere volt, és még ma is az

- A nyitottság szimbólumai elvezetnek a több nyitottsághoz azoknál, akik ezáltal veszélyeztetve érzik magukat?

- A szimbólumok nem érvek és csak egy bizonyos álláspontot képviselnek. Hogy milyen hozzáállásunk lesz ehhez, alig változtatja meg maga a szimbólum. A szimbólum tömeges megjelenése azonban azt sugallja, hogy megfelelő erő van azok mögött, akik ezeket a szimbólumokat használják. Még ha fontolóra vesszük is, hogy alávetjük-e magunkat egy erőteljes mozgalomnak, vagy ellen akarunk-e állni valaminek, ez nem jelenti azt, hogy megváltoztattuk volna hozzáállásunkat.



- Berlinben a jelzőlámpák – keletnémet eredetű – „kisemberkéi” kultuszfigurák lettek, és pólókon, matricákon, kávéházakban és szuvenírüzletekben árusítják őket. Mennyi érzelmet vél felfedezni a jelzőlámpák kisemberkéinek lámpafiguráiban?

- Az érzelmeinket nem maguk a lámpafigurák váltják ki. Az érzékelés folyamatában a szimbólumok bizonyos asszociációkat okoznak. Hogy ezek milyenek, az minden embernél más. Egy szimbólumot lehet mind a saját elképzelés megerősítéseként, mind pedig annak ellentmondásként is értelmezni. Szimbólumokat azonban bizonyos csoportok birtokba vehetnek, amennyiben meg tudják határozni annak domináns jelentését. Klasszikus példa erre a horogkereszt, amely – bár jóval a nemzetiszocialisták előtt használatban volt – ma már csak egy jelentése van Európában.


- Hol éri el határait az az inkluzív tervezés, amely senkit sem hagy ki?

- Ez pont fordítva van. A tervezés nem más, mint valaminek a kizárása, kirekesztése. A kirekesztés pedig a határok felállításának egyik módszere volt mindig, és még ma is az. Én alig látok korlátokat a befogadás elméleti lehetőségeiben. De kinek tetszik ez? Ma már minden a márkaépítésről, a dizájn és vállalatépítésről, a valamihez tartozásról és az idegen meghatározásáról szól.


A házasságtól kezdve (»Csak hozzám tartozol és senki máshoz nem«) a nemzeti zászlóig (»Első Amerika«) minden a kirekesztés körül forog

Markus Hanzer 1955-ben született Bécsben, egyebek mellett az ORF, valamint a német SAT1 televízió grafikus és illusztrátor munkatársa volt, vállalkozó és könyvek szerzője, a Design Austria elnökségi tagja, jelenleg a Bécsi Iparművészeti Főiskola, és a Fachhochschule Vorarlberg Egyetem professzora.

Breaking News:

ffffff