Hagyomány és sokszínűség – augusztus 20. mindenkié

Az idei ünnepen azonban a queer közösség láthatósága szinte teljesen hiányzik, miközben a magyar nemzet sokszínűsége épp az erősségünk lehetne, ha hagynák.

A hagyomány nem zárja ki a sokszínűséget – ünnepelhetünk együtt

Néhány évvel ezelőtt az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án egy különös ajándék érkezett a Szivárvány Misszió Alapítványtól: szivárványos koronával lepték meg a közösséget

Volt, aki provokációnak látta, más felszabadító gesztusnak. A kommentelők között sokan megjegyezték: „talán nem kellene provokálni.” Csakhogy augusztus 20. a mi ünnepünk is.

Idén azonban, ha végignézzük a nagyobb queer szervezetek Facebook-oldalait, államalapításról szinte szó sem esik. Bár a szivárványos szürkemarha előlépett az idei Pride kabalaállatává, de ezen kívül nincs kapcsolódás nemzeti jelképekhez.

És ekkor adódik a kérdés: érdemes-e ünnepelni augusztus 20-át a queer közösség nélkül? Ha egyszer a legfelsőbb szinteken is tele van a padlás melegekkel, és lejjebb is ott vagyunk, akkor miért ne jelenhetnénk meg ezen a napon is bármilyen formában – láthatóvá téve, hogy a sokszínűség a magyarság ereje, nem pedig a gyengesége.

Négy évvel ezelőtt különös jelenetek zajlottak az Andrássy úton: metálturult húzó izmos férfiak vonultak fel azon a világörökségi helyszínen, amely idén már a Pride felvonulásnak sem adhatott otthont. Akkor még Pride is volt, sokkal simábban mint most, bár kétségtelen, hogy több százezren akkor még nem vonultak fel, csodaszarvast húzó férfiakból meg mindig jól jönne néhány – hiszen mindannyian ennek az országnak, ennek a sokszínű nemzetnek a részei lennénk.