1/1
  • macskamedve

Kitűzték a szivárványzászlót Vatikánban?

LMBTQ-JOGOK Néhány héttel ezelőtt nagy sajtóvisszhangot kaptak Ferenc pápa szavai, melyben az LMBT emberek családhoz, és a bejegyzett élettársi kapcsolathoz való jogáért állt ki.


Mi a valóság?


Ferenc pápa az azonos neműek kapcsolatával interjúban kimondott mondatai megváltoztatják az egyház tanait?

Október végén mutatták be azt a dokumentumfilmet, amelyben Ferenc pápa kamerák előtt kimondja, hogy az LMBT emberek párkapcsolatait az államnak el kellene ismernie. Mint kiderült, a pápa 2019-ben már mondott ilyesmit egy mexikói tévécsatornának adott interjúban, de akkor ez nem került adásba, vélhetően a vatikáni sajtóiroda nyomásának köszönhetően. Azt tehát máris megállapíthatjuk, hogy a vatikáni sajtóiroda álláspontja vagy hatékonysága (szerintem az utóbbi) változott. De változott-e vajon a pápa, illetve az egyház álláspontja, és lehet-e ennek valamilyen gyakorlati következménye?


Feri pápa ugye korábban is mondott olyat, hogy az LMBT embereknek is joguk van a #család intézményéhez – de ez jelentheti azt, hogy szüleik ne utasítsák el őket (ebben az értelemben hangzott ez el az LMBT fiatalok szüleivel folytatott beszélgetésében, amiről mi is hírt adtunk). Az viszont először hangzott el a szájából, legalábbis kamerák előtt, hogy az azonos neműek élettársi kapcsolatát el kell ismerni. A pápa a „convivencia civil” szót használta, ami jelenthet bejegyzett, illetve de facto élettársi kapcsolatot; Argentínában mindkét értelemben használják. (A dokumentumfilmes persze tolmácsot használt, ebből ered az a félreértés, hogy kifejezetten a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozott az állítás.)


Noha országonként változik, milyen jogokkal jár a bejegyzett élettársi kapcsolat, az mindenképpen a jogi elismerés magasabb szintje. Egy 2014-es interjúban, amit a Corriere de la Sera olasz lapnak adott, a pápa konkrétan az egészségügyi és gazdasági szempontokat említette, amelyeket szabályozni kellene az azonos nemű párok esetében – nálunk ez a sima élettársaknak is jár, nem kell hozzá bejegyzés. Tehát ha Magyarországon mondjuk a 2000-es állapot állna fenn, amikor még nem volt bejegyzett élettársi kapcsolat, viszont az élettársi kapcsolat ugyanúgy vonatkozott azonos, mint különnemű párokra, egy bejegyzett élettársi kapcsolatért folytatott kampányt nem lehetne a pápa szavaira alapozni.


Az americamagazine.org kommentárja ezen felül felhívja a figyelmet, hogy Feri pápa korántsem támogatja az LMBT emberek teljes jogegyenlőségét. Már 2010-ben, mikor még Buenos Aires érseke volt, kifejezte támogatását az élettársi kapcsolat mellett – azért, mert mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy a házasságot megnyissák az azonos nemű párok előtt. (Nem sikerült neki, Argentínában egyenlő házasság van.) Elképzelhető, hogy most is ez motiválja abban, hogy támogassa az élettársi kapcsolatot. Ez annál is valószínűbb, mert a pápa utána hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy támogatná a homoszexuális kapcsolatokat, sőt. Ezek szerint valami olyasmit képzel el, hogy két leszbikus egy lakásban lakik, néha romantikusan sóhajtoznak, de soha nem nyúlnak egymás puncijához és a sajátjukhoz is csak akkor, amikor beteszik vagy kiveszik a tampont. Nem állítom, hogy ilyesmi ne lenne, de azért tapasztalataim szerint a többséget nem jellemzi.


Az americamagazine.org arra is felhívja a figyelmet, hogy ettől az egyházi doktrína nem változik. Tény, hogy Feri pápa állítása szembemegy azzal a 2003-as, még II. János Pál alatt keletkezett egyházi dokumentummal, amely szerint „a homoszexuális emberek méltóságának elismerése semmiképpen sem jelentheti a homoszexualitás elfogadását vagy a homoszexuális kapcsolatok jogi elismerését.” Ezt a dokumentumot a Hittani Kongregáció nevű szervezet adta ki, amelynek vezetője Ratzinger bíboros, a későbbi Benny pápa volt. Tehát annyi tény, hogy Feri pápa szembe megy elődei tanításával. A pápa azonban csak akkor tévedhetetlen, ha ex cathedra nyilatkozik; egy interjúban kimondott mondat nem változtatja meg az egyház tanításait. Ha összesen ennyi változás történik az egyház LMBT emberekhez való hozzáállásában, a következő pápa simán visszavonhatja az egészet.


Na de befolyásolhatja-e ez az egész az azonos nemű kapcsolatok jogi szabályozását? Formailag semmiképpen, hiszen az egyház elvileg nem szólhat bele az állami törvényhozásba (mondjuk ezt a lengyeleknek is el kéne mesélni az abortusz-téma kapcsán). Szintén az americamagazine.org keresztény portál egy cikke idézi az LMBT katolikusok mellett rendszeresen felszólaló Bryan Massinger teológust, aki szerint a pápa megnyilvánulása óriási előrelépés és reményt adhat azoknak a katolikus LMBT embereknek, akiknek hazájában még ma is büntetendő a homoszexualitás.


Csakhogy az ilyen országok többségében nem a római katolikus a legbefolyásosabb vallás, hanem vagy az iszlám, vagy a különböző, Európából és Észak-Amerikából misszionáriusok által behurcolt neoprotestáns vallások (szép példa a #homofób Családok Világkongresszusa, amiről mi is írtunk már, és aminek jelentős szerepe volt például Uganda homofób törvényeinek szigorításában).


Végül azt sem szabad elfeledni, hogy a vallás nem az egyetlen olyan tényező, amely befolyásolja az emberek attitűdjét. Brian Okollan kenyai LMBT aktivista szerint az ottani egyházi vezetők nagyon durván homofóbok, és egyáltalán nem biztos, hogy Feri pápa megengedőbb attitűdje hatására pálfordulás következne be náluk. Az afrikai országok gyakran felhozzák azt az érvet, hogy a homoszexualitás mint olyan idegen Afrikától (amit persze bármelyik kicsit tájékozottabb antropológus meg tudna cáfolni, ha megkérdeznék), ezért rájuk nem ugyanaz érvényes, mint Európára. Mi magyarok is tanúsíthatjuk, hogy egy adott ország egyházi vezetőinek álláspontja gyakran többet nyom a latban, mint a pápáé, hiszen pont amikor Feri pápa arra intett minket, hogy tekintsük a menekülteket szenvedő és segítségre szoruló embertársainknak, Erdő Péter pont ellenkező megnyilvánulásokat tett.


Persze ezekről az utóbbi problémákról már nem Feri pápa tehet. A mai világban a katolikus egyház már csak egy az emberek világnézetét befolyásoló tényezők közül. És bár ezt hajlamosak vagyunk pozitívumként felfogni, az a helyzet, hogy a homofóbiának a katolikus egyházon is van számos forrása, ezeket pedig a legjóindulatúbb pápa se fogja tudni megszüntetni.

Kiemelt cikkeink:

Head 3