• Jakab István

Még nem a homofóbia miatt fagyasztanák be az EU-s pénzeket

LMBTQ-JOGOK A hétvégén több LMBTQ online térben terjedt a hír, miszerint befagyasztanák az uniós forrásokat a magyar homofóbia miatt.


A homofóbia csak a jéghegy csúcsa! Mégis mi állhat a hamis hírek hátterében?


A jogállamisági normák megsértése fájna Uniós pénzekbe

A hétvégén Befagyasztanák az uniós forrásokat a magyar homofóbia miatt, és A melegek kirekesztése is EU-pénzekbe fájhat szalagcímek alatt megjelent cikkek azt a képzetet keltették, mintha az Unió már az LMBT-jogok védelmében vonna meg EU-s forrásokat Magyarországtól, miközben az Unió még csak a stratégiát dolgozta ki jogaink védelme érdekében, ráadásul a forrásmegvonásokat lehetővé tévő jogállamági mechanizmusokat még el sem fogadta az Európai Tanács. De nézzük csak az ezzel kapcsolatos tényeket.


Az unió jogállami biztosa egyre nagyobb aggodalommal figyeli, milyen ütemben romlik a jogállam helyzete Magyarországon. Didier Reynders uniós biztos, épp ezért örül a készülő jogállami mechanizmusnak, mert úgy véli, hogy annak segítségével remélhetőleg jobb belátásra lehet bírni a két országot. Mármint hogy politikájukat hozzák összhangba az európai értékekkel.


Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre teljesen nyitott, hogy miként lehet megoldani a viszályt Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállami feltételek kapcsán. A Bizottság jó ideje kifogásolja, hogy a két kormány megszegi a közös normákat, és így túl nagy befolyást gyakorol a bíróságokra.


Ebben a két országban legnagyobb egyébként a populista állami homofóbia mértéke, valamint a demokrácia és alkotmánydeficit.


Sokba kerülne a keleti partnereknek a jogállamisági mechanizmusi normák. Hiszen a vírusalapból 23 milliárd euró járna Varsónak, 6 milliárd pedig Budapestnek. És akkor még nincs szó a büdzséből jövőre utalandó 14, illetve 5 milliárd euróról. De majd kiderül, hogy a két kormány komolyan gondolta-e a vétót – írja a francia Libération cikkében.


Melyek is ezek a jogállamisági problémák, amely miatt Brüsszel fel kíván lépni?


– A Médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van. A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága nem teljesen garantált. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával megvalósuló médiakoncentráció fokozta a médiapluralizmust fenyegető veszélyeket. A kormánypárti médiaorgánumoknak juttatott jelentős összegű állami hirdetés révén a kormány közvetett politikai befolyást gyakorolhat a médiára. A független médiaorgánumok munkáját módszeresen akadályozzák. További aggodalomra ad okot, hogy egyre gyakrabban kerül sor az ilyen médiaorgánumok felvásárlására.


– Aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége, mivel ritkábban vagy egyáltalán nem alkalmaznak nyilvános konzultációkat és hatásvizsgálatokat. A jogbiztonsággal kapcsolatban kérdéseket vet fel, hogy a hatóságok számára lehetővé vált, hogy a jogerős bírósági határozatokat megtámadhassák az Alkotmánybíróság előtt. A független intézmények gyengítése és a civil társadalomra nehezedő fokozott nyomás még súlyosabban kihat a fékekre és ellensúlyokra. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény összeegyeztethetetlen az uniós joggal.


– Az elmúlt években az uniós intézmények aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi bírói függetlenséggel kapcsolatban, többek között az Európai Parlament által kezdeményezett, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás során. Továbbra is megválaszolásra vár a bírói függetlenség megerősítésére irányuló felhívás. Mindenekelőtt, a független Országos Bírói Tanács számára kihívást jelent a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása.


A Kúriával kapcsolatos fejlemények is aggodalomra adnak okot. Egy új szabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság Országgyűlés által megválasztott tagjainak a Kúria bírói tisztségeire való, a szokásos eljárás mellőzésével történő kinevezését, valamint lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket.


– A korrupcióellenes intézményi keret különböző szervek között oszlik meg. A független ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége, valamint a politika és egyes nemzeti vállalkozások szoros összefonódása előmozdítja a korrupciót. Súlyos állítások felmerülése esetén rendszerszinten fordul elő, hogy nem kerül sor határozott fellépésre a magas rangú tisztviselőket vagy azok közvetlen környezetét érintő korrupciós ügyek kivizsgálása és üldözése céljából – áll az Európai Unió Magyarországról szóló jogállamisági jelentésében.


Magyarországon nem csak jogállamisági problémák vannak. A szexuális kisebbségek élete sem lett könnyebb az elmúlt 10 évben. A Magyarországon élő LMBT embereknek egyre koncentráltabb kormányzati homofóbiával, valamint gender-, illetve LMBT ellenes törvényekkel kell hogy szembenézzenek.


Az Unió az LMBTIQ emberek esélyegyenlőségét szeretné növelni, ezért stratégiát dolgoztak ki ezzel kapcsolatban a 2020 és 2025 közötti időszakra.


A stratégia célzott intézkedéseket határoz meg, az alábbiakra összpontosító négy fő pillérre építve: a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; a biztonság garantálása; befogadó társadalmak kialakítása; az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére irányuló törekvés előmozdítása világszerte. A stratégiában felvázolt főbb intézkedések közé tartoznak a következők:


A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem: A hátrányos megkülönböztetéssel szembeni jogi védelem elengedhetetlen az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségének előmozdításához. A Bizottság állapotfelmérést fog végezni, különösen a foglalkoztatás területén. 2022-ben közzéteszi majd a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv alkalmazásáról szóló jelentést. A jelentést követően a Bizottság szükség esetén jogszabályt fog előterjeszteni, különösen az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepének megerősítését illetően. A Bizottság szabályozói keretet is előterjeszt majd, amely kifejezetten a mesterséges intelligenciából (MI) eredő torzítás és diszkrimináció kockázataival foglalkozik.


A biztonság biztosítása: Az LMBTIQ személyek aránytalan mértékben válnak gyűlölet-bűncselekmények, gyűlöletbeszéd és erőszak áldozatává, ugyanakkor továbbra is komoly problémát jelent, hogy alacsony arányban jelentik be a gyűlölet-bűncselekményeket. Az LMBTIQ személyek elleni gyűlölet-bűncselekményekkel és gyűlöletbeszéddel szembeni védelem összehangolása érdekében a Bizottság 2021-ben kezdeményezést terjeszt elő abból a célból, hogy az „uniós bűncselekmények” jegyzékét bővítsék ki – a többek között az LMBTIQ személyek ellen irányuló – gyűlölet-bűncselekményekkel és gyűlöletbeszéddel. A Bizottság emellett finanszírozási lehetőségeket biztosít olyan kezdeményezések számára, amelyek célja az LMBTIQ személyekkel szembeni gyűlölet-bűncselekmények, gyűlöletbeszéd és erőszak elleni küzdelem.


A szivárványcsaládok jogainak védelme: Az eltérő nemzeti jogszabályok miatt előfordulhat, hogy a családi kötelékeket nem minden esetben ismerik el az EU belső határain belül, ha szivárványcsaládokról van szó. A Bizottság a szülői státusz kölcsönös elismeréséről szóló jogalkotási kezdeményezést fog előterjeszteni, valamint felméri, milyen lehetséges intézkedésekkel támogathatja az azonos neműek élettársi kapcsolatának tagállamok közötti elismerését.


Az LMBTIQ személyek esélyegyenlősége világszerte: A világ különböző részein súlyos jogsértéseket és visszaéléseket követnek el az LMBTIQ személyekkel szemben. A Bizottság a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI), az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) és a Menekültügyi és Migrációs Alap keretében támogatja az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére irányuló fellépéseket.


A stratégia megalkotására Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló 2020. évi beszédében tett bejelentésnek megfelelően került sor, melyben külön ki lettek emelve az unió keleti részén élő LMBT emberek helyzete:


„Tisztelt Képviselők!

Fáradhatatlanul fogok dolgozni az egyenlőségközpontú Unió kiépítésén.

Ez egy olyan Unió, ahol az lehetsz, aki vagy, és azt szerethetsz, akit akarsz – ahol nem kell tartanod vádaskodástól és hátrányos megkülönböztetéstől.

Hiszen az ember személyisége nem ideológia kérdése. Ez az identitásunk.
És ettől soha senki nem foszthat meg minket.

Hogy mindenki számára egyértelműen fejezzem ki magam: az LMBTIQ-mentes övezetek emberiességmentes övezetek, amelyeknek nincs helye Uniónkban.

A Bizottság annak érdekében, hogy biztosítsa e közösség egészének támogatását, hamarosan előterjeszti az LMBTIQ személyek jogainak megerősítését célzó stratégiát.

Ennek részeként szorgalmazni fogom a családi kapcsolatok EU-n belüli kölcsönös elismerését is. Aki egy országban szülő, az minden országban szülő.


És hogy mi állhat a forrásmegvonásokról szóló hamis hírek hátterében? Talán politikai tőkét akarnak belőle kovácsolni, és talán arra próbálnak ösztökélni minket, hogy ne lépjünk fel, ne és ne küzdjünk közösen jogainkért. Pedig kéne! Nagyon kéne, mert nagyon rossz irányba mennek dolgaink.


Ami pedig a jogállamisági normákat és az uniós jogállamisági mechanizmust illeti. Erről még nem született meg az Európa Tanács döntése.