top of page

Még nem a homofóbia miatt fagyasztanák be az EU-s pénzeket

LMBTQ-JOGOK A hétvégén több LMBTQ online térben terjedt a hír, miszerint befagyasztanák az uniós forrásokat a magyar homofóbia miatt.


A homofóbia csak a jéghegy csúcsa! Mégis mi állhat a hamis hírek hátterében?


A jogállamisági normák megsértése fájna Uniós pénzekbe

A hétvégén Befagyasztanák az uniós forrásokat a magyar homofóbia miatt, és A melegek kirekesztése is EU-pénzekbe fájhat szalagcímek alatt megjelent cikkek azt a képzetet keltették, mintha az Unió már az LMBT-jogok védelmében vonna meg EU-s forrásokat Magyarországtól, miközben az Unió még csak a stratégiát dolgozta ki jogaink védelme érdekében, ráadásul a forrásmegvonásokat lehetővé tévő jogállamági mechanizmusokat még el sem fogadta az Európai Tanács. De nézzük csak az ezzel kapcsolatos tényeket.


Az unió jogállami biztosa egyre nagyobb aggodalommal figyeli, milyen ütemben romlik a jogállam helyzete Magyarországon. Didier Reynders uniós biztos, épp ezért örül a készülő jogállami mechanizmusnak, mert úgy véli, hogy annak segítségével remélhetőleg jobb belátásra lehet bírni a két országot. Mármint hogy politikájukat hozzák összhangba az európai értékekkel.


Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre teljesen nyitott, hogy miként lehet megoldani a viszályt Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállami feltételek kapcsán. A Bizottság jó ideje kifogásolja, hogy a két kormány megszegi a közös normákat, és így túl nagy befolyást gyakorol a bíróságokra.


Ebben a két országban legnagyobb egyébként a populista állami homofóbia mértéke, valamint a demokrácia és alkotmánydeficit.


Sokba kerülne a keleti partnereknek a jogállamisági mechanizmusi normák. Hiszen a vírusalapból 23 milliárd euró járna Varsónak, 6 milliárd pedig Budapestnek. És akkor még nincs szó a büdzséből jövőre utalandó 14, illetve 5 milliárd euróról. De majd kiderül, hogy a két kormány komolyan gondolta-e a vétót – írja a francia Libération cikkében.


Melyek is ezek a jogállamisági problémák, amely miatt Brüsszel fel kíván lépni?


– A Médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van. A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága nem teljesen garantált. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával megvalósuló médiakoncentráció fokozta a médiapluralizmust fenyegető veszélyeket. A kormánypárti médiaorgánumoknak juttatott jelentős összegű állami hirdetés révén a kormány közvetett politikai befolyást gyakorolhat a médiára. A független médiaorgánumok munkáját módszeresen akadályozzák. További aggodalomra ad okot, hogy egyre gyakrabban kerül sor az ilyen médiaorgánumok felvásárlására.


– Aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége, mivel ritkábban vagy egyáltalán nem alkalmaznak nyilvános konzultációkat és hatásvizsgálatokat. A jogbiztonsággal kapcsolatban kérdéseket vet fel, hogy a hatóságok számára lehetővé vált, hogy a jogerős bírósági határozatokat megtámadhassák az Alkotmánybíróság előtt. A független intézmények gyengítése és a civil társadalomra nehezedő fokozott nyomás még súlyosabban kihat a fékekre és ellensúlyokra. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény összeegyeztethetetlen az uniós joggal.


– Az elmúlt években az uniós intézmények aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi bírói függetlenséggel kapcsolatban, többek között az Európai Parlament által kezdeményezett, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás során. Továbbra is megválaszolásra vár a bírói függetlenség megerősítésére irányuló felhívás. Mindenekelőtt, a független Országos Bírói Tanács számára kihívást jelent a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellens