Pánik Ghánában: az új törvény még jobban megnehezítheti az LMBTQ+ emberek és támogatóik helyzetét

Sokan otthonuk, állásuk és egészségügyi ellátásuk elvesztésétől félnek, ha John Dramani Mahama elnök aláírja az új törvényt

Az új ghánai törvényjavaslat nemcsak az LMBTQ+ embereket, hanem támogatóikat és segítőiket is célkeresztbe állítaná - Kép forrása: Francis Kokoroko/Reuters

Jogvédők szerint a törvény hatására sokan elveszíthetik az otthonukat, a munkájukat vagy akár az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket is

Ghánában az azonos nemű kapcsolatokat már a brit gyarmati törvények is büntették, ám ezeket ritkán alkalmazták. Egy héttel ezelőtt azonban a ghánai parlament új törvényt fogadott el, amely háromtól tíz évig terjedő büntetést szab ki nemcsak az LMBTQ+ identitású emberekre, hanem bárkire, aki segíti őket, például szolgáltatásokat nyújt nekik vagy lobbizik az érdekükben. A törvény csak akkor lép hatályba, ha az elnök aláírja, de sajnos elég valószínű, hogy ez meg fog történni.

Az LMBTQ+ közösségen úrrá lett a pánik. Sokan félnek attól, hogy elveszítik állásukat, otthonukat és egészségügyi ellátásukat, és vadul törlik internetes posztjaikat és hozzászólásaikat, nehogy ezeket felhasználhassák ellenük.

Leila Lariba, a One Love Sisters Ghana leszbikus és biszexuális női egyesület elnöke, így nyilatkozott:

Az emberek félnek. Az új törvény szerint kitehetnek az otthonodból és kirúghatnak az állásodból, ha kiderül, hogy LMBTQ+ ember vagy. Akármennyire is biztonságban érzed magad, nem tudhatod, ki az, aki hajlandó beárulni téged. Azt javasoljuk az embereknek, hogy online és offline is figyeljenek oda a biztonságra. Ha tettek föl olyan tartalmat a közösségi médiába, amely veszélybe sodorhatja őket, inkább töröljék. Legyenek óvatosak, hogy mit posztolnak, mert nem lehet tudni, hogyan használhatják fel ellenük.”

Az új törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat, akik leszbikusként, melegként, biszexuálisként, transzneműként vagy queerként azonosítják magukat, és tíz évig terjedő szabadságvesztést ír elő az LMBTQ+ témák „reklámozásáért”, az ilyen tevékenységek anyagi vagy más jellegű támogatásáért, és az LMBTQ+ emberek érdekképviseletéért. Ezen felül kötelezi a polgárokat arra, hogy jelentsék az LMBTQ+-gyanús egyéneket. Az egészségügyi dolgozókat és jogászokat ugyan nem büntetik, ha szolgáltatásokat nyújtanak LMBTQ+ embereknek, de az aktivisták rámutatnak: a törvény általi stigmatizáció miatt a közösség tagjai vélhetően kevésbé mernek majd jogi vagy egészségügyi segítséget kérni, beleértve a HIV-kezelést is.

„Az embereknek ez a törvény jó ürügy lesz arra, hogy bántalmazzák és zaklassák a közösségünk tagjait” – nyilatkozta Lariba. – Ez már most is előfordul, de ha elfogadják ezt a törvényt, még erősebb lesz.”

A ghánai parlament 2024-ben már elfogadott egy hasonló törvényt, de az akkori elnök, Nana Akufo-Addo nem írta alá. A mostani törvényjavaslatot benyújtó John Ntim Fordjour lelkész azzal érvelt, hogy a törvény a ghánai családot és kulturális értékeket védi. Azonban Ebenezer Peegah, a  LMBTQ+ jogi szervezet elnöke szerint azonban a törvény alapvető szabadságjogokat veszélyeztet, és hatása túlmutat az azonos nemű kapcsolatokon.Ez a törvény kriminalizálja az identitást, és a szolgáltatásokat – beleértve a civil szervezeteket, az LMBTQ+ közösséget támogató orvosokat, újságírókat, szexshopokat. Sőt, már az is büntetendő, ha valaki nem jelenti az LMBTQ+ embereket.”

Az egyesületnek csak idén már 80 olyan ügye volt, amelyben valakit lebuktattak, bántalmaztak vagy kitettek a lakásából. Sokan szeretnének elmenekülni az országból, de az aktivisták nem tudnak ebben segíteni, hiszen a nemzetközi közösség, különösen Donald Trump kormánya, nem foglalkozik a ghánai LMBTQ+ emberekkel.

A törvény megszavazása közvetlenül megelőzte a negyedik afrikai interparlamentáris konferenciát a családi értékekről, amelyet június 3 és 6 között tartottak Accrában. Most először szervezték Ghánában ezt a konferenciát, az előző három alkalomnak Uganda adott otthont. Az első konferencia után nem sokkal, 2023-ban írta alá Yoweri Museveni  ugandai elnök azt a hírhedt törvényt, amely akár halálbüntetés kiszabását is engedélyezi a homoszexualitás „minősített eseteire”. Az Ipas nemzetközi reprodukciós jogi szervezet szerint ezek a konferenciák egész Afrikában befolyásolják a szexuális és reprodukciós jogokat. Emellett a különböző afrikai országok parlamenti képviselői egyre intenzívebben működnek együtt, többek közt a „családi értékeket” kanonizáló törvények összehangolását illetően.

A múlt heti konferencián további lépések történtek annak a „családiérték-chartának” a megvalósítása felé, amelynek vázlata már tavaly elkészült, és amely szerint az afrikai országokat meg kell védeni az „erkölcseiket megrontó, külföldről importált gender-ideológiától”. Peegah szerint az új ghánai törvény összekapcsolódik ezzel a chartával, így nemcsak a ghánai LMBTQ+ közösségeket célozza, hanem minden afrikai LMBTQ+ embert.

Egész Nyugat-Afrikában megfigyelhető az LMBTQ-ellenes törvények szigorodása. Márciusban Szenegál ötről tíz évre emelte az azonos nemű szexuális aktusért kiszabható börtönbüntetést, és törvényt hozott a homoszexualitás „reklámozása” ellen. Burkina Faso, amely korábban viszonylag biztonságos országnak számított LMBTQ+ szempontból, tavaly szeptemberben szintén törvényellenesnek minősítette az azonos nemű kapcsolatokat.

A Rightify és más civil szervezetek bíróságon tervezik megtámadni az LMBTQ-ellenes törvényt arra hivatkozva, hogy a megengedettnél gyorsabban fogadták el, illetve a szavazáskor a parlamenti képviselők nem voltak a szükséges számban jelen. Nemzetközi civil szervezetek, mint a Human Rights Watch, szintén kritizálták a törvényt, mivel emberek életét teszi kockára, és arra ösztönzi a polgárokat, hogy megfigyeljék és feljelentsék egymást.