• Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett

"Fázó szeretet" - Gondolatok a gyermekvállalásáról


Az LMBTQI személyek gyerekvállalási lehetőségei egyre több országban nyernek egyenlőséget a heteroszexuális állampolgárokéval.

Az Alaptörvény családmeghatározása hátrányos az azonos nemű párokra nézve

A jogalkotás nem vesz tudomást az LMBT embereket érő jogsértésekről és joghátrányokról

Sajnálatos tény, hogy hazánkban a jogalkotás nagyrészt nem vesz tudomást az LMBTQI embereket érő jogsértésekről és joghátrányokról, amelyek életüket különböző területeken, de megnehezítik, vagy ellehetetlenítik.

Holott számos külföldi kutatás bizonyította, hogy semmilyen hátrány nem éri azokat a gyermekeket testi, lelki és szellemi fejlődésük tekintetében, akiket LMBTQI személyek nevelnek, vagy fogadnak örökbe, mint akik ugyanezt heteroszexuális szülőkkel élik meg.

A családhoz való jog nemcsak a nemzetközi és uniós jog, valamint az alkotmányjog szerint is védendő alapjog, Alaptörvényünk VI. cikk (2) bekezdésében is szerepel.

Cikkem a Háttér Társaság összefoglalója, a vonatkozó jogszabályok, elsősorban pedig saját véleményem és magánbeszélgetéseim, saját kutatásaim alapján kívánja felhívni a figyelmet erre a létező és emberként, jogászként és anyaként is szomorú és álláspontom szerint felesleges problémára.

Mivel erre egyszerű megoldás kínálkozhatna (közös örökbefogadás, partner gyermekének örökbefogadásának lehetővé tétele), amennyiben a jogalkotás nem a keresztény-zsidó értékrend egyoldalú értelmezéséből indulna ki, hanem egyéb jogi analógiáknak is teret engedne, s ezzel megvalósítaná, hogy az LMBTQI emberek kiegyensúlyozott, boldog és a heteroszexuálisokkal valóban egyenlő személyek legyenek.

A Háttér Társaság 2017 júniusában megjelent „Szivárványcsaládok helyzete Magyarországon 2016-17” című kutatási jelentése 20 mély-interjú és 1249 online kitöltött kérdőív alapján készült.

Az átfogó kutatás a gyermeket nevelő, illetve azt tervező magyarországi azonos nemű párok, LMBTQI emberek tapasztalatairól és véleményéről szól, amelynek eredményei alátámasztják a téma aktualitását és a felmerülő joghézagokat.

A kutatás szerint „az elmúlt tíz évben számos azonos nemű pár, illetve LMBTQI ember vállalt gyermeket Magyarországon.

A Háttér Jogsegélyszolgálatához rendszeresen érkeznek kérdések gyermekvállalást tervezőktől vagy jelenleg gyermeket nevelő személyektől, pároktól. A korábbi kutatások is azt mutatják, hogy sok LMBTQI szülő szeretne gyermeket vállalni.”

A jelentés összegezésében a szerkesztők megállapítják, hogy bár a jogi nehézségek ellenére egyre több meleg és leszbikus pár nevel gyermeket, a magyar jogrendszer nem hajlandó tudomást venni ezekről a családokról: nem biztosítja, hogy az azonos nem párok által nevelt gyermekek ugyanolyan jogbiztonságban éljenek, mint bármely más gyermek, akit két szülője nevel.

Nem teszi lehetővé, hogy biztosak lehessenek benne: egyik szülőjük halála esetén a másik szülőjük nevelheti őket tovább, nem vérszerinti szülőjükre szülőként tekintenek az oktatási és egészségügyi intézményekben, ugyanúgy örökölhetnek mindkét szülőjük után, illetve ugyanúgy tartásdíjra jogosultak szüleik válása esetén, mint a különnemű párok vérszerinti és örökbefogadott gyermekei.

Valós tény, hogy még mindig többségben vannak a korábbi heteroszexuális párkapcsolatukból származó gyermeket nevelők, a 2010-es kutatáshoz képest duplájára (18%-ról 36%-ra) nőtt azok aránya, akik azonos nemű párként vállaltak gyermeket, a válaszadóknak pedig 62%-a tervezi, hogy a jövőben gyermeket vállal.

A kutatásban részt vevők azt is összefoglalták, hogy mik azok a jogintézmények, amelyeknek bevezetésére leginkább szükség lenne, s ezáltal a magyar jogrendszer jelentős lépéseket tenne az emberi jogok és a jogegyenlőség biztosítása tekintetében:

• A partner gyermeke örökbefogadása lehetőségének megteremtése

• A közös örökbefogadás bevezetése

• Olyan iránymutatások az örökbefogadásra való alkalmasságról, amelyek kitérnek a szexuális

irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés tilalmára

• A mesterséges megtermékenyítés lehetővé tétele azonos nemű nő- párok számára

• A béranyaság lehetőségeinek újragondolása, megfelelő, szigorú szabályozás melletti törvényesítése

Érdekes és szomorú, hogy hazánkban az azonos nemű párok számára minimális lehetőségek adottak a gyermekvállalás terén, míg Európában a kép sokkal színesebb és tágabb jogokat tartalmazó.

Jelenleg tizenhat európai országban lehet egy azonos nemű szülőpár mindkét tagja teljes jogú szülő, illetve fogadhatnak örökbe mindketten gyermeket: Andorrában, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Izlandon, Luxemburgban, Máltán, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban.

Három másik országban, Észtországban, Németországban és Szlovéniában az azonos nemű társszülők örökbefogadhatják bejegyzett élettársuk vérszerinti, illetve egyes esetekben örökbefogadott gyermekét.

Horvátországban az élettársak partnerük gyermekének társ-gondviselői lehetnek, ami sok tekintetben hasonlít a partner gyermekének örökbefogadására. Sajnálatos hiányosság továbbá, hogy hazánkban a leszbikus párok nem élhetnek a mesterséges megtermékenyítés lehetőségével, ez csak egyedülálló nők számára lehetséges.

Az Alaptörvény családmeghatározása szintén hátrányos jogkövetkezményeket ró az azonos nemű párokra és gyermekeikre, hiszen a „szivárványcsaládok” ki vannak rekesztve a család fogalmából.

Tetten érhető ez a megközelítés a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabályban is: bár számos területen a házastársakkal azonos jogokat biztosít az azonos nemű bejegyzett élettársaknak, viszont a legfontosabb jogot, a vér szerinti gyermek közös vállalását, a közös örökbefogadást és a partner gyermeke örökbefogadását nem teszi lehetővé számukra.

A partner gyermeke örökbefogadása kulcskérdés lehetne, hiszen az azonos nemű párok esetében a gyermek sohasem a pár közös vér szerinti gyermeke.

A Béktv. (2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról) 3. § (2) bek. kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a bejegyzett élettársakra a házastársak általi közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, amely rendelkezések szintén az Alaptörvénybe, a nemzetközi és európai uniós jogba ütköznek, sértik a családi élethez és a magánszférához való jogot (VI. cikk (2) bekezdés, a gyermekvédelemhez és gondoskodáshoz való jogot (XV. cikk (1) bekezdés), valamint az egyenlő bánásmód követelményét (XV. cikk (1)-82) bekezdés).

A jelenlegi családjogi szabályozás hiányosságaival önálló kutatásaim során is szembesültem. Debreceniként a helyi LMBTQI szervezet tagjaival szinte napi kapcsolatban vagyok, de magánemberként is számos LMBTQI ismerősöm van, jó barátként is szoros kapcsolat fűz többükhöz.

A Családi Jog számára készülő, Dr. Szeibert Orsolya irányításával megvalósuló a jelenlegi transparentinghelyzetről szóló tanulmányomban több transznemű ismerősömet kérdeztem meg a gyerekvállalásról és annak lehetőségeiről hazánkban, amelyek során megerősítették a Háttér Kutatásának eredményeit, de egy online LMBTQI magazin számára készített, többnyire anonim interjúim is teljesen egyező képet mutatnak.

Azok kivételével, akikben életfelfogásuk miatt nem merült fel a gyermekvállalás gondolata, a különböző korú, foglalkozású, nemű és szexuális irányultságú személyek beszámoltak arról, hogy nem szívesen vállalnának gyermeket a korlátozott és nehézkes jogi lehetőségek miatt, többen pedig a gyermeket később esetlegesen az oktatási intézményekben érő diszkriminációtól való félelemről meséltek nekem, akárcsak közeli barátaim is.

Végszóként reménykedem abban, hogy a jogalkotó mielőbb felismeri majd a helyzet egyszerű megoldhatóságát és hazánk a fentebb felsorolt államok sorát bővíti majd a partner gyermekének örökbefogadása és a közös örökbefogadás tekintetében is, s az LMBTQI személyek és gyermekeik teljes joggal bővíthetik majd a családok sorát, végszóként pedig a címadó Gárdonyi Géza idézetre hívnám fel jogászkollégáim figyelmét:

„Légy az, kiből árad a nyugalom. Légy az, kire nem hat a hatalom. Nyújtsd oda, hol kérik a kezedet. S menj oda, hol fázik a szeretet.”

E dolgozat a Bird & Bird, az Új Jogtár és az Arsboni által meghirdetett 2018. évi Cikkíró Pályázat keretében született.

A cikk eredeti címe: “Fázó szeretet” – Gondolatok az LMBTQI személyek gyerekvállalásának lehetőségeiről hazánkban

#gyermekvállalás #család #szivárványcsalád #párkapcsolat #LMBTjogok #HáttérTársaság #politika #queerinfo

Breaking News:

ffffff