• Identitás Magazin

Ádert kérik, ne írja alá a transzellenes törvényt

Frissítve: máj 27

Két évvel a nem- és névváltoztatási kérelmek elbírálásának felfüggesztése után a kormány most törvényben tiltotta meg a transzneműek számára, hogy nemüket hivatalosan is megváltoztassák.


Hiába állt ki az Európai Parlament, az ENSZ emberi jogi biztosa és számos nagykövetség is a törvényjavaslat ellen, nemzetközi nyomás hatására sem állt el a kormány az alkotmányos alapjogot sértő törvény elfogadásától.

LMBTQI szervezetek a köztársasági elnöktől kérik: aláírás helyett az Alkotmánybíróságnak küldje meg a törvényt.

Megszavazta az Országgyűlés a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényjavaslatot, LMBTQI szervezetek a köztársasági elnökhöz fordulnak

Május 18-án, keddi plenáris ülésén, a Parlament 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.

Március 31-én Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy 27 oldalas salátatörvény-javaslatot, amelynek 33. §-a úgy rendelkezik, hogy az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazza, amely adat nem változtatható meg.

A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi (2005-ös, 2007-es, és 2018-as) döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.

Az előterjesztésben leírt indoklás szerint azért szükséges, hogy a születéskor meghatározott nemet tartsák nyilván, mert a nemet meghatározni kizárólag biológiai alapon lehetséges, elsődleges nemi jellegek, illetve kromoszómák alapján, amire csak orvosok jogosultak: „Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség” – olvasható a dokumentumban.

A törvényjavaslatnak hazai és nemzetközi szinten is nagy visszhangja volt:

  • Rögtön beadásának másnapján 22 hazai civil szervezet állt ki ellene.

  • A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciója is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen.

  • Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztal számára megküldött véleményében leírta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal: jogszabályban lenne szükséges rendezni a transznemű emberek nemváltással kapcsolatos eljárását, a jogorvoslat biztosítását annak érdekében, hogy az érintett személyek megkülönböztetés-mentesen, nemi identitásukat szabadon felvállalva gyakorolhassák alapvető jogaikat.

  • Az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európai Tanács emberi jogi biztosa és a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája, valamint az ILGA és a TGEU ernyőszervezet is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen.

  • 63 Európai Parlamenti képviselő írt alá egy, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelet, amely a salátatörvény visszavonását kéri.

  • Az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását.

  • Az ENSZ szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló különbiztosa; az egészségügyi különbiztosa; a magánélethez való joggal foglalkozó különbiztosa és a nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló különbiztosa is elítélte a javaslatot, illetve kérdéseket írt a kormánynak.

  • Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélendő gyakorlatként hivatkozott a törvényjavaslatot a COVID-hoz kapcsolódó iránymutatásában.

  • A holland, francia és német kormány emberi jogi megbízottjai a transznemű személyek önrendelkezési jogának és emberi méltóságának garantálását kérték.

A törvényjavaslat megszavazása egy újabb példája a hazai LMBTQI jogok megsértésének. A múlt héten megjelent ILGA-Europe Szivárvány Európa (Rainbow Europe) címet viselő kiadvány 49 európai ország LMBTQI szempontból releváns jogszabályairól és joggyakorlatáról gyűjt adatokat, amely alapján minden májusba egy rangsort és egy térképet állítanak össze. Magyarország 2013-ban érte el a legmagasabb pontszámot és helyezést, azóta 2016 és 2018 kivételével minden évben romlottak a körülmények. Ez az elmúlt hét évben összesen 22%-os csökkenést jelent, a 9. helyről a 27.-re estünk vissza.

Mi nem adjuk fel a küzdelmet a jogsértő törvény ellen. Felszólítjuk Áder János köztársasági elnököt, hogy a törvényt ne írja alá, hanem küldje meg azt az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára.


Mindeközben a Budapest Pride tüntetői is arra kérték kérik Áder Jánost tegnap délután, hogy aláírás helyett az Alkotmánybíróságnak küldje el a Semjén Zsolt nevével fémjelzett törvénycsomag 33-as paragrafusát, ami megtiltja a anyakönyvi nyilvántartásban szereplő biológiai nem megváltoztatását.


A maroknyi csapat csapat kedden délután a Sándor-palota elé vonult, és hangszórókba olvasták kéréseiket, a transzneműek személyes történeteit.


Az eseményről a Mérce tudósított.


#transzneműek #transz #HáttérTársaság #LMBTjogok #33asparagrafus #töröljéka33ast #BudapestPride


Támogass minket egy megosztással!

Breaking News:

ffffff