• Identitás Magazin

Az iráni transz menekült férfi esete a magyar hatóságokkal

TRANSZNEMŰ MENEKÜLTEK Öt éve húzódó ügy végére tett pontot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) amikor kimondta: a magyar államnak nemcsak a magyar állampolgárok, de a Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárok esetében is biztosítani kell nemük jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást.


Az ítélet két hónappal azután született meg, hogy az Országgyűlés megszavazta a nem jogi elismerését teljesen ellehetetlenítő törvényjavaslatot.


Emberi Jogok Európai Bírósága: Magyarországnak is biztosítania kell a transznemű emberek nemének jogi elismerését.

A történet öt évvel ezelőtt, 2015 nyarán indult. Ekkor érkezett Magyarországra Iránból egy transznemű férfi, aki menedékkérelmet nyújtott be. A magyar hatóságok megállapították, hogy hazájában transzneműsége okán üldöztetésnek volt kitéve, ezért menekültként ismerték el. Iratai azonban továbbra is nőként hivatkoztak rá, ezért az akkoriban magyar állampolgárok számára közel másfél évtizede jól működő gyakorlat szerint kérelmezte nemének és nevének megváltoztatását. A hatóságok azonban kérelmét elutasították arra hivatkozva, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága, kérelmét Iránban kell benyújtania, ahonnan a nemi identitása miatti üldöztetése okán menekült el.


A férfi a Háttér Társaság segítségével a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság azonban úgy látta, hogy vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában erre nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság a férfi alkotmányjogi panaszával kapcsolatban már 2018 júniusában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást. Az AB 2018. december 31-ig szabott határidőt a jogalkotónak, hogy a kérdést megfelelően szabályozza, a kormány azonban semmit sem tett a helyzet rendezése érdekében. Sőt, 2020 májusában Semjén Zsolt javaslatára az Országgyűlés a közigazgatási salátatörvény 33. §-ának elfogadásával állampolgárságtól függetlenül minden transznemű és interszex ember számára ellehetetlenítette nemük jogi elismerését.


Az Alkotmánybíróság eljárásával párhuzamosan a férfi a Háttér Társaság segítségével a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A Bíróság ma meghozott ítéletében a korábbi joggyakorlatot megerősítve kimondta, hogy a nem jogi elismerésének szükségessége az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított magánélethez fűződő jog szerves része, és azt nemcsak az adott állam állampolgárai, hanem valamennyi az adott állam területén tartósan tartózkodó személy számára biztosítani kell. Az alapelv kimondás mellett a Bíróság a magyar államot 6500 euró kártérítés és 1500 euró ügyvédi költség megfizetésére kötelezte.


Az ítéletnek az adott ügyön túlmutató elvi jelentősége is van. Bár a jelen ügyben a Bíróság az alig másfél hónapja hatályba lépett 33. § jogszerűsége kapcsán még nem tudott állást foglalni, az ítélet indokolása előrevetíti, hogy a Bíróság a 33. §-t is egyezménybe ütközőnek fogja találni, hiszen a transznemű emberek önrendelkezési, magánélethez- illetve méltósághoz való jogának biztosításához létfontosságú, hogy irataikban az a nem szerepeljen, amivel azonosulnak.


„A most lezárult ügyben mérhetetlenül cinikus volt a magyar hatóságok érvelése, hiszen egyrészt elismerték, hogy a férfi élete hazájában veszélyben van, másrészt visszaküldték volna őt oda, hogy az iratait megváltoztassa” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa. „Ennél már csak az cinikusabb, hogy az Alkotmánybíróság döntésének tiszteletben tartása helyett a kormány nem hogy nem biztosította a menekült férfi számára a nem jogi elismerését, de minden Magyarországon élő transznemű életét megkeserítette azzal, hogy májusban egy közel két évtizede többé-kevésbé jól működő jogi eljárást ellehetetlenített.”


A most született ítélet nem az egyetlen folyamatban lévő transzneműeket érintő magyar ügy az Emberi Jogok Európai Bíróság előtt. A Transvanilla Transznemű Egyesület még 2017-ben és 2019-ben 23 olyan transznemű panaszos képviseletében fordult a strasbourg-i bírósághoz, akiknek kérelmét a magyar hatóságok az akkor még létező jogi szabályozás ellenére sem voltak hajlandóak elbírálni.


A Háttér Társaság jelenleg több mint 40 olyan transznemű panaszossal áll kapcsolatban, akik készek a 33. § kapcsán nemzetközi jogi fórumokhoz fordulni. Jelenleg a nem- és névváltást elutasító határozatokkal szembeni hazai jogorvoslat kimerítése folyik, a strasbourg-i bírósághoz ezek sikertelensége esetén lehet fordulni. A perek sikerét vetíti előre, hogy a 33. §-t számos nemzetközi emberi jogi szerv, így az ENSZ emberi jogi főbiztosa, az ENSZ szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló különbiztosa; az egészségügyi különbiztosa; a magánélethez való joggal foglalkozó különbiztosa és a nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló különbiztosa, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és az Európai Parlament is elítélte.


#transz #transzneműek #menekültek #HáttérTársaság #DombosTamás #Transvanilla #töröljéka33ast #queerinfo


Támogass minket egy megosztással és nyerj balatoni hétvégét a festői szépségű Badacsonyba. A részletekről hamarosan.

Breaking News:

ffffff