• wyndua

Francia királyné volt, majd leszbikus ikon lett

Frissítve: jún 13

Marie Antoinette magánélete, stílusa és személyisége most is épp annyira érdekli az embereket, mint hajdanán.


Életéről megannyi könyv és film készült, ám valódi alakját mindmáig homály fedi


Marie Antoinette két évszázadon át volt a leszbikusok titkos kódja

Marie Antoinette az egyik legrégebbi leszbikus ikon, bár megoszlanak a vélemények arról, hogy tényleg volt-e kapcsolata nőkkel. Talán csak annyira, amennyire Nagy Katalinnak a lovával vagy Sarah Bernhardtnak a pápával, de nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.


Mária Antónia főhercegnő néven született Ausztriában. Vidám, csinos kislány volt, akit inkább a zene és a mulatság érdekelt, mint tanulmányai. Írni és olvasni sose tanult meg igazán, de szüksége sem igen volt rá. A legfontosabb elvárás, aminek meg kellett felelnie, hogy fiút szüljön jövendő férjének, Lajosnak.


Alig 14 évesen került a francia udvarba, egyedül és a szokásoknak híven mindent hátrahagyva. Az egyetlen dolog, ami biztonságban tarthatta, ha mihamarabb fiú trónörököst szül. Férje azonban nem volt a helyzet magaslatán, bár érdekelték a zárszerkezetek és lakatos munkák, saját kulcsát azonban sehogy sem tudta a zárba illeszteni.


Lajos szeretett vadászni, Marie pedig a divat, a szerencsejáték és az ételek élvezetébe merült


Amíg Versailles-ban a gazdag feleségek pazarló életét élte, addig a falakon kívül a francia nép éhezett. Az adók egyre növekedtek, a termés pedig évről évre rosszabb lett.


Nem segített a királyi pár megítélésén az sem, hogy házasságukat csak annak megkötése után 7 évvel hálták el. Igaz, hogy négy gyermekük is született végül, de ekkorra már mindkettejük homoszexualitásáról röppentek fel pletykák.


Az amúgy is kétségbeesett francia népet olyan röpiratok tüzelték, mint hogy a királynő orgiákon hempereg, az udvarhölgyeit rontja meg, vagy épp saját apjával közösül.



Ezek közül egynek volt némi alapja. Két legkedvesebb udvarhölgye igen érdekes karriert futott be. Szokatlanul gyorsan emelkedtek a királynő kegyeibe, aki szinte mozdulni se nagyon akart nélkülük. Elvonulásaiban is társai voltak, amit más arisztokrata hölgyek igencsak zokon vettek. Főleg azok, akiket rangjuknál fogva inkább megilletett volna a királynő barátsága.


Princesse de Lamballe saját jogán került az udvarhoz, ahol aztán Marie Antoinette maga mellé emelte, mint első udvarhölgy. A korabeli leírások szerint Lamballe gyönyörű és igencsak szerény nő volt. Férje halála után kínosan ügyelt a jó hírére, a legtöbben prűdnek tartották. Nem hordott ékszereket, sem hivalkodó ruhákat. Kedves, melegszívű teremtés volt és megingathatatlanul hűséges királynőjéhez.


Amikor a francia nép letartóztatta a királyi párral és kíséretével együtt, az utolsó dolog amit elkoboztak tőle egy miniatúra volt Marie Antoinette arcképével.



1772 augusztus 19-én egy sebtében felállított bíróság elé citálták. Itt felszólították, hogy tagadja meg a királyt, a királynét és a monarchiát, és esküdjön fel a szabadságra és az egyenlőségre.

Lamballe az utolsó pillanatig hűséges maradt, ezért elítélték. Guillotine helyett egyszerűen kivezették az őrjöngő tömeg elé, ahol percek alatt meglincselték. Fejét egy karóra húzták és Marie Antoinette ablaka előtt lengették, azt követelve, adjon még utoljára egy csókot szerelmének.


Egy másik udvarhölgy, Gabrielle de Polignac pályája már jóval meredekebben ívelt felfelé, ezzel jóval több ellenséget is szerezve magának. Egy eladósodott nemesi család sarja, aki csak baráti látogatásra érkezett Versailles-ba. Szerencséjére a királyné közelébe keveredett, aki szinte azonnal meg is kérte, hogy költözzön oda.


Mikor megvallotta, hogy erre nincs pénze, Marie Antoinette az összes adósságát kifizette, és fontos pozíciót is kapott az udvarnál. Családjával ingatlanokhoz, birtokhoz és címhez jutottak, egészen a hercegi rangig.


Gabrielle házvezetővé lépett elő Versailles-ban, ami nemcsak a legkevesebb munkát igénylő feladatkör, de 13 szobás lakosztállyal is járt a királynő közvetlen szomszédságában.


Kortársai szerint igencsak szemrevaló, kifinomult és szórakoztató teremtés volt, méltó párja a királynőnek. Házvezetői feladataiban azonban a minimum munkára szorítkozott, vagy még arra sem. Nyíltan flörtölt és barátkozott olyan alakokkal, akiket a királyné durvának és faragatlannak talált. Eszében sem volt feladni a házasságon kívüli kalandjait, akkor sem, amikor már a híresen feslett udvaroncok is a szájukra vették.


A forradalom kitörésekor azzal vádolták, hogy ő ültetett népellenes gondolatokat Marie Antoinette fülébe. Annyira gyűlölték, hogy egy hozzá hasonló hölgyet Párizsban kirángattak a hintójából és meglincselték.


Gabrielle nem sokkal a Bastille ostroma után többedmagával álruhában külföldre szökött. Még volt alkalmuk elköszönni egymástól, és leveleztek Marie Antoinette haláláig.


„Búcsúzom legjobb barátom; ez a szó rettenetes, de szükséges. Már csak annyi erőm van, hogy megcsókoljalak.” – Marie Antoinette

Gabrielle belebetegedett a száműzetésbe, és alig egy évvel Marie halála után ő is elhunyt. Hogy volt-e valami más Marie Antoinette és a hölgyek között a szoros barátságon kívül, azt már valószínűleg sosem lehet kétséget kizáróan kideríteni. Szerencsére azonban mindkét verzióból készültek remek filmek, amikben elmerülhetünk.



Marie Antoinette


Ha arra vágysz, hogy beleélhesd magad a barokk virágzásába, akkor bátran ajánlom a 2006-os Marie Antoinette című filmet. Gyönyörű benne a barokk dekadencia. Nem is tudom, mi varázsolt el jobban: a sütemények, a cipők, a ruhák vagy Versailles pompája.


A látvány valahol félúton van a mennyország és Szodoma között. Kissé modernizálták ugyan a stílust, de épp csak annyira, hogy egy mai nő is irigykedve tudja bámulni a cukor és a szatén pompáját. A filmben szereplő cipőket Manolo Blahnik tervezte.



Búcsú a királynémtól


A film egy komolyabb hangvételű alkotás, amely Marie Antoinette Versailles-ban töltött utolsó napjairól szól, és főleg Marie és Gabrielle de Polignac kapcsolatára koncentrál.


A főszereplő azonban a királynő felolvasója, az ő szemén át pedig megismerkedhetünk a szolgák és az alacsonyabb rangú nemesek életével. Kevésbé sodró és lendületes, mint a másik film, ám sokkal realisztikusabb.


Bárkinek is hiszünk Marie Antoinette szeretőiről, az vitathatatlan, hogy magánélete, stílusa és személyisége most is épp annyira érdekli az embereket, mint hajdanán.



Párhuzamos világok leszbikusoknak

Az első leszbikus csókok filmvásznon


Egy megosztással támogathatsz minket!


Még több leszbikus tartalom

1/12

Head 3