Még a holdról is látszott – üzenték évértékelőjükben a Budapest Pride szervezői a felvonulás egyéves betiltásának évfordulóján
- Jakab István
- 2 órával ezelőtt
- 3 perc olvasás
Ne bajlódjanak az idei Budapest Pride ellehetetlenítésével – üzente vasárnap közzétett évértékelőjében a Budapest Pride az Orbán-kormánynak.
Aki jogot foszt, az vihart arat fogalmazott a Budapest Pride munkatársa évértékelőjében – Fotó: Getty Images
Arra kérték a jövendő kormányokat, hogy állítsák helyre a közösség gyülekezési jogait, vizsgálják felül a közösséget érintő jogszabályokat, és biztosítsák az érintett emberek jogainak érvényesülését
Orbán Viktor 2025-ös évértékelő beszédében egyértelmű politikai üzenetet küldött a Budapest Pride szervezőinek: „ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével”, mert az szerinte „kidobott pénz és idő”. A beszédet követően a kormányzati kommunikáció és jogalkotás egy irányba mutatott: a Pride ellehetetlenítésére és az LMBTQ-közösséget érintő további korlátozásokra.
2025 márciusában a parlament elfogadta azokat a jogszabálymódosításokat, amelyek a „gyermekvédelemre” hivatkozva megtiltották az olyan gyűléseket, amelyek a hatályos törvény szerint a homoszexualitás „népszerűsítésének” minősülhetnek – ez gyakorlatban a Pride-felvonulások betiltását jelentette, pénzbírság és akár büntetőjogi következmények kilátásba helyezésével.
A tiltás nem elszigetelt lépés volt, hanem egy 2010 óta tartó politikai és jogi folyamat része. A kormány már 2021-ben elfogadta azt a törvényt, amely korlátozza a homoszexualitás „megjelenítését vagy népszerűsítését” a 18 év alattiak számára, beleértve az oktatási és médiatartalmakat is, ami nemzetközi kritikát váltott ki.
A nemzetközi sajtó és jogvédő szervezetek a Pride betiltását és a kapcsolódó törvényeket a szexuális kisebbségek jogainak szisztematikus szűkítéseként értékelték, egy szélesebb politikai kampány részeként, amely az LMBTQ-közösséget, civil szervezeteket és független médiát is célkeresztbe állította.
A Pride körüli politikai vita és hisztériakeltés elterelheti a figyelmet az olyan fontos és strukturális problémákról, mint az egészségügy és az oktatás helyzete, a megélhetési nehézségek, miközben a kormány a „gyermekvédelem” és a hagyományos értékek retorikáját hangsúlyozza.
Pride-ellenes, homofób és transzfób üzenetek nem elszigetelt kijelentésként, hanem egy hosszabb, hamis identitáspolitikára és „gyermekvédelemre” épülő, 2010 óta következetesen formált politikai irányvonal részeként értelmezhető
2026-os évértékelő beszédében a miniszterelnök meg sem említette a Budapest Pride betiltását, ám sejtelmes megjegyzéssel utalt a Szájer- és a mesekönyv-botrányra, „Csipkehjózsikát” emlegetve. A Budapest Pride évértékelőjében figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy aki jogot foszt, az vihart arat, és arra kérték a jövendő kormányokat, hogy állítsák helyre a közösség gyülekezési jogait, vizsgálják felül az LMBTQIA+-közösséget érintő jogszabályokat, és biztosítsák az érintett emberek jogainak érvényesülését.
2010 után: a kormányzat keresztény-konzervatív társadalompolitikai irányt hirdetett meg, hangsúlyos család- és identitáspolitikai kerettel, amely a „hagyományos családmodell” központi szerepét emelte ki a közpolitikában és kommunikációban.
2011–2012: az új Alaptörvény rögzítette, hogy a házasság férfi és nő között jön létre, valamint a család védelmét kiemelt alkotmányos értékként határozta meg; ez az identitás- és családpolitikai irány jogi alapjává vált.
2013–2018: a kormányzati kommunikációban fokozatosan erősödött a „gender” és identitáspolitikai tematika, a közbeszédben visszatérő politikai kampánytémává válva.
2020 (május): a jogi nem elismerésének megszüntetése (a „születési nem” rögzítése az anyakönyvi nyilvántartásban, 33. § módosítás), ami gyakorlatilag ellehetetlenítette a transz emberek hivatalos név- és nemváltoztatását.
2020 (december 15., Alaptörvény 9. módosítás): az „anya nő, apa férfi” kitétel alkotmányos rögzítése, valamint a gyermekek nevelésének a születési nemhez és a „Magyarország alkotmányos önazonosságán alapuló értékrendhez” kötése.
2020 (december): az örökbefogadás szabályainak szigorítása – egyedülállók örökbefogadása miniszteri engedélyhez kötve, ami a gyakorlatban jelentősen beszűkítette az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségeit.
Család fogalmának szűkítése (2011–2020 között fokozatosan): a jogi és alkotmányos keretek a heteroszexuális családmodellt emelték ki elsődleges normaként a családpolitikában és állami kommunikációban.
2020–2021: „Mesekönyv-botrány” – az LMBTQ-inkluzív gyermekkönyvek (pl. Meseország mindenkié) politikai kampánytémává váltak, nyilvános ledarálási akcióval, erős politikai retorikával és kulturális vitákkal.
2021 (június 15.): az ún. „gyermekvédelmi” törvény (közbeszédben gyakran „pedofiltörvény”) elfogadása, amely a pedofília elleni jogszabálycsomagot LMBTQ-témákat érintő korlátozó rendelkezésekkel egészítette ki; tiltja a homoszexualitás és a nemi identitás „megjelenítését vagy népszerűsítését” kiskorúak számára médiában, oktatásban, reklámokban és egyes kulturális tartalmakban. Kritikusok szerint ez kommunikációs és jogi szinten összemosta az LMBTQ-témákat a gyermekvédelem és a pedofília kérdésével.
2021–2022: „gender” és transz témák erőteljes politizálása; a nemi identitással kapcsolatos kérdések kormányzati kommunikációban és kampányretorikában is megjelentek, társadalmi legitimációs keretben.
2021–2023: könyvfóliázási gyakorlat és könyvesbolti korlátozások LMBTQ-tartalmú kiadványok esetében (elkülönítés, „18+” jelölések, hatósági bírságok), a kiskorúak hozzáférésének szűkítésével és a kulturális tér szabályozásának szigorításával.
Kiállítások és kulturális tartalmak (2020-as évek eleje): több LMBTQ-tematikájú kiállítás, múzeumi program és kulturális esemény körül politikai viták, nyomásgyakorlás vagy lemondások; ezek a kulturális intézményi autonómia szűküléséről szóló viták jelképes ügyeivé váltak.
„Gender” és transz kérdések kampánytémává válása (2021–2024): a nemi identitással kapcsolatos kérdések visszatérően megjelentek politikai kommunikációban, népszavazási és társadalompolitikai legitimációs keretben.
2024-2026 Egészségügyi és közegészségügyi aggályok: civil és szakmai beszámolók szerint a szexuális egészséghez kapcsolódó készítmények (pl. PrEP) és egyes hormonkészítmények hozzáférése ellátórendszeri, jogi és adminisztratív bizonytalanságokkal terheltté vált, ami a kiszámíthatóságot és az ellátáshoz való hozzáférést is érintette.
2025 február: (Orbán) évértékelő beszédben a Pride ellehetetlenítésének politikai belengetése mint kulturális és identitáspolitikai üzenet (politikai diskurzus részeként).
2025 március: a Pride-ot ellehetetlenítő jogszabályi lépések elfogadása, a gyülekezési korlátozások, bírságolási lehetőségek és technológiai megfigyelési eszközök kilátásba helyezésével.
2025 tavasz: a Pride körüli jogi és politikai környezet szigorításáról szóló kormányzati kommunikáció és jogszabályi viták felerősödése, a gyülekezési korlátozások és bírságolási lehetőségek kilátásba helyezésével.
2025 június: több százezres felvonulás a tiltási környezet ellenére, civil ellenállás és nemzetközi figyelem mellett.
Hozzászólások