Mi sem felejtünk, Viktor. – Az alkotmányellenes alkotmány, 2011

A homofób Alaptörvény fő szövegezője, Szájer József, 2020 novemberében nemcsak politikai értelemben, hanem szó szerint is lecsúszott: a brüsszeli rendőrség a Covid-zárlat idején rajtaütött egy illegális, férfiaknak szervezett szexpartin, ahonnan az EP-képviselő az ereszcsatornán lecsúszva távozott. Szájer korábban nyíltan támogatta a „keresztény családi értékeket”, miközben a Fidesz-kormány az LMBTQ+ jogokat radikálisan korlátozta.

Orbán Viktor előszeretettel emlékezteti híveit, hogy ők (mármint a Fidesz)

„nem felejtenek”.

Ez kicsit ellentmondásos egy olyan politikus szájából, aki karrierjét balliberálisként kezdte az 1990-es években egy Fiatal Demokraták Szövetsége nevű párt élén, amely azóta sem nem fiatal, sem nem demokratikus. De ha ők nem felejtik politikai ellenfeleik húzásait, mi se felejtjük el, mi mindent követtek el az LMBTQ+ közösséggel szemben az elmúlt 25 évben. A választások előtt érdemes ezeket áttekinteni.

Nem sokkal hatalomra kerülése után a Fidesz bejelentette, hogy módosítani fogja az alkotmányt egy olyan rövid és kompakt formára, ami egy söralátéten elfér. Mondjuk érdekes kérdés, miért akarna bárki egy söralátéten alkotmányt olvasni (főleg, ha pohár is van az alátéten, ami megnehezíti az olvasást). Ráadásul, mint Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász kifejtette, az új alkotmány – pardon, Alaptörvény – létrehozásának módja teljes mértékben alkotmányellenes volt.

Minket azonban nem ez érintett a legérzékenyebben, hanem az akkor még K (azóta L) cikk első mondata: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.” Vagyis azonos nemű párok nem házasodhatnak, és az, hogy az Alaptörvény ugyanebben a mondatban emlegeti a családot, azt sugallja, hogy a kettő összefügg, vagyis életközösségeink családnak sem minősülnek. Később néhány módosítással ezt egyértelműsítették.

Persze az azonos nemű párok addig sem házasodhattak Magyarországon, de a bejegyzett élettársi kapcsolat 2009-es bevezetésével felcsillant a remény. Egy alkotmányt viszont sokkal bonyolultabb megváltoztatni, mint egy sima törvényt, főleg, ha az embernek nincs kétharmada a parlamentben. Később, 2011-ben viszont rádöbbentünk, hogy ez a lehetőség hosszú időre lezárult. Birtalan Balázs, azóta elhunyt LMBTQ+ aktivista blogjában így foglalta össze érzéseit 2011. december 23-án:

Mátai Tamás és az élettársa, a meleg-aktivista és költő Birtalan Balázs

„A mai napon sarkalatos törvénybe foglalták, hogy Tomi és én nem vagyunk, nem lehetünk család. És hiába vagyunk bejegyzett élettársak: nem lehetünk egymás törvényes örökösei sem. Aki erre azt feleli, hogy végrendelettel egy ilyen »technikai probléma« áthidalható, az sürgősen szégyellje el magát a tudatlansága miatt, és sűrű kussolások közepette vonuljon félre egy sarokba a magyar jogot tanulmányozni. Persze tudom, hogy e gyorsuló ütemben a polgárháború felé sodródó gyorsnaszád (amit még bő egy hétig Magyar Köztársaságnak hívnak) fedélzetén pillanatnyilag ez a legkisebb baj. De attól még egyrészt pokolian fáj.”

Amit Balázs nem látott előre: ez még csak a kezdet volt, és amint a Fidesznek a gyűlöletkeltéshez ellenségre van szüksége, ismét célba veszi az LMBTQ+ embereket. Bővebben erről majd a következő részben.