Nincs B terv: a TISZA az egyetlen esély a változásra
- Jakab István
- 3 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás
Alig két héttel a magyarországi, szabadnak korántsem nevezhető országgyűlési választások előtt úgy tűnik, a legnagyobb LMBTQI szervezetek még mindig nem látják az idei voksolás valódi tétjét.

Az LMBTQ-közösség esélye a kormányváltás
Hiába megalapozottak a jogkövetelések, a lényeg elsikkad: nem az LMBTQ-közösségnek szánt ígéretek számítanak, hanem az, hogy egyedül a TISZÁ-nak van esélye a kormányváltásra
Március elején a Magyar LMBT Szövetség közzétette 12 pontos jogi és közpolitikai javaslatcsomagját a következő kormány számára. A dokumentum három kulcsfogalom köré épül: egyenlőség, láthatóság, elfogadás, és átfogó változtatásokat sürget a jogrendszerben, az oktatásban és az egészségügyben az LMBTQI közösség helyzetének javítása érdekében.
Ugyanakkor a követeléscsomag hangvétele részben már egy új kormány felállásával számol, miközben az április 12-i választások eredménye korántsem lefutott.
Március 25-én a Szövetség azt is összegyűjtötte, mit vállalnak a pártok az LMBT+ emberek jogai kapcsán. Az eredmények vegyes képet mutatnak: egyes pártok konkrét jogkiterjesztő ígéretekkel jelentkeznek, mások általános értékekről beszélnek, és vannak, amelyek kifejezetten korlátozó politikát képviselnek.
A politikai realitás szempontjából most azonban nem az LMBTQ-közösségnek szánt ígéretek számítanak. A jelenlegi választási rendszer csak részben szabad, és a regnáló hatalmat szolgálja, így a kulcs az, melyik politikai erő képes ténylegesen kormányváltást elérni. Több elemzés, közéleti megszólalás és felmérés alapján a jelenlegi erőviszonyok között a TISZA az egyetlen olyan tényező, amely reálisan képes leváltani a FIDESZ–KDNP kormányt, míg minden más politikai szereplő csökkenti a váltás esélyét.
Az LMBTQI-közösség jogainak folyamatos korlátozása nem pusztán szimbolikus kérdés. Az elmúlt másfél évtized homofób és transzfób intézkedései – a transznemű emberek jogi nemváltásának tiltása, a HIV/AIDS prevenció hiánya, a szexuális kisebbségek és pedofília összemossa – világosan mutatják, hogy a jogszűkítések részben a demokratikus kontroll alól való kivonás, a valódi társadalmi problémák elterelésének eszközei. Ennek része volt legutóbb a Budapest Pride, vagy a Transz Pride betiltása: a hivatalos indok a gyermekvédelem volt, valójában azonban a gyülekezési jogot korlátozták.
Lehet beszélni az üres ígéretekről, de ha nem hívjuk fel a közösség figyelmét a választás valódi tétjére, elszalasztjuk az egyetlen esélyt, hogy április 13-án egy normálisabb és demokratikusabb Magyarországra ébredjünk.






















