Több mint 450 civil szervezet 65 országból közös nyilatkozatban követelte a törökországi LMBTQ+ mozgalom kriminalizálásának befejezését

A szeptember közepén indult törökországi LMBTQ+-ellenes hatósági fellépés nemzetközi tiltakozási hullámot indított el: Európában és azon kívül közel 60 szolidaritási demonstrációt tartottak, miközben több mint 450 civil szervezet 65 országból közös nyilatkozatban követelte a kriminalizálás befejezését.

A török hatóságok szeptember 12–13-án indítottak összehangolt akciót, amelynek során LMBTQ+-szervezetek irodáit, aktivisták otthonait, közösségi tereket és szórakozóhelyeket kutattak át. A rendőrség több tartományban razziázott, és eljárások indultak több mint 160 ember, kilenc egyesület és 13 vállalkozás ellen. Az érintettek között LMBTQ+-jogvédők és aktivisták mellett HIV-vel élő embereket támogató szervezetek is voltak.

A fellépést megelőzően a hatóságok számos LMBTQ+-szervezet, feminista csoport, média és aktivista weboldalát, illetve közösségimédia-fiókját is korlátozták. A rendőrség elektronikus eszközöket foglalt le, és a külföldről érkező támogatások vizsgálata is napirendre került. A jogvédő szervezetek szerint mindez egy több éve tartó, az LMBTQ+-mozgalmat célzó nyomásgyakorlás újabb szintjét jelenti.

A hatósági fellépés ellen Törökországban is tiltakoztak. Isztambulban, Ankarában és Izmirben szerveztek demonstrációkat, az isztambuli tiltakozáson pedig több mint száz embert vettek őrizetbe még azelőtt, hogy a demonstráció érdemben elkezdődhetett volna. A CIVICUS szerint a három városban összesen több száz embert állítottak elő a razziák elleni békés tiltakozások során.

A nemzetközi szolidaritási akciók szeptember 18-án újabb lendületet kaptak. Az European Pride Organisers Association (EPOA) szerint ezen a napon Európában és Európán kívül közel 60 demonstrációt tartottak a törökországi LMBTQ+ közösség mellett. A megmozdulásokhoz helyi Pride- és LMBTQ+-szervezetek, valamint emberi jogi csoportok csatlakoztak.

A demonstrációk több európai városban a török nagykövetségek és diplomáciai képviseletek előtt zajlottak, és a résztvevők a letartóztatások, a szervezetek elleni razziák, az online korlátozások és a civil társadalom megfélemlítése ellen tiltakoztak. Az EPOA a megmozdulásokat kifejezetten a törökországi LMBTQ+ közösséggel való szolidaritási akcióként hirdette meg.

Az Európai Unió szeptember 18-án hivatalosan is reagált a történtekre. Az EU külügyi szolgálatának szóvivője aggodalmát fejezte ki az LMBTQ+ emberek, aktivisták, jogvédők, szervezetek, vállalkozások és békés tüntetők elleni letartóztatások és eljárások, valamint a weboldalak és közösségimédia-fiókok blokkolása miatt.

Az EU felszólította a török hatóságokat az eljárási garanciák biztosítására, az önkényesen fogva tartott személyek szabadon bocsátására és az alaptalan vádak ejtésére. A közlemény szerint az LMBTQ+ emberek jogainak védelme, valamint a békés gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadsága az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik.

Az Európai Parlamentben szintén napirendre került az ügy. A szeptember 14-i plenáris vitában Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke és több EP-képviselő is elítélte a razziákat. A vita során az is elhangzott, hogy a család védelme nem szolgálhat az LMBTQ+ közösség elnyomásának indokaként.

A nemzetközi tiltakozásnak magyar résztvevője is van. A Háttér Társaság aláírta az ILGA-Europe által közzétett közös nyilatkozatot, amely az LMBTQ+-szervezetek és aktivisták elleni törökországi razziák azonnali leállítását, a fogvatartottak szabadon bocsátását, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságának tiszteletben tartását követeli.

A nyilatkozatot számos közép- és délkelet-európai szervezet is aláírta. Köztük van a Labris Szerbiából, a Zagreb Pride Horvátországból, a Ljubljana Pride, a román Accept Association, valamint szlovén, montenegrói, boszniai, albán, észak-macedón és más regionális LMBTQ+-szervezetek.

Ez azért is fontos, mert a törökországi eseményekre adott reakció nem kizárólag nyugat-európai szervezetektől érkezett: a régió queer szervezetei saját tapasztalataikból ismerik, milyen jelentősége van a civil szervezetek működési szabadságának és a nemzetközi szolidaritásnak.

A nemzetközi összefogás egyik legnagyobb megnyilvánulása a „Stop the Criminalisation of the LGBTI+ Movement in Turkey” című közös nyilatkozat, amelyet több mint 450 civil szervezet írt alá 65 országból. A kezdeményezést többek között a CIVICUS, az AWID, az ILGA, az International Planned Parenthood Federation, a PEN Norway és az OMCT is támogatja.

A szervezetek szerint az emberi jogi jogvédelem, a közösségszervezés, a publikálás, a tagság, az adományozás vagy a jogszerű hazai és külföldi finanszírozás nem tekinthető önmagában bűncselekményre utaló bizonyítéknak.

A közös felhívás az érintettek azonnali szabadon bocsátását, a razziák és online korlátozások leállítását, valamint annak biztosítását követeli, hogy az LMBTQ+-szervezetek biztonságosan és szabadon működhessenek. A szervezetek azt is kérik a nemzetközi intézményektől, kormányoktól, diplomáciai képviseletektől és támogatóktól, hogy álljanak ki nyilvánosan a török LMBTQ+-jogvédők mellett.

A nyilatkozat külön kifogásolja, hogy a hatóságok olyan tág fogalmakra, mint a „család”, „közerkölcs” és „szeméremsértés”, valamint a szervezett bűnözésre vonatkozó szabályokra hivatkozva indítanak eljárásokat. A civil szervezetek szerint ezek nem használhatók az LMBTQ+-emberek láthatóságának és önszerveződésének korlátozására.

A törökországi razziák így néhány hét alatt belföldi tiltakozási hullámot és széles körű nemzetközi szolidaritási kampányt váltottak ki. Az utcai demonstrációktól az EU nyilatkozatán át a 65 ország több mint 450 szervezete által aláírt közös felhívásig egyre több szereplő követeli, hogy a török hatóságok vessenek véget az LMBTQ+-mozgalom és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek kriminalizálásának.