Egy amerikai lelkész szerint a női kosárlabda transzneműséghez vezet
- Ferenc Józsa
- 7 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás
Eric Conn konzervatív amerikai lelkész azzal állt elő, hogy szerinte a női kosárlabda transzneműséghez vezet.
Nő vagy és kosarazol? Akkor minden bizonnyal transzneműség kapujában állsz - Fotó: New York Times
Újabb szélsőséges téboly: a női kosárlabda mint a „transzneműség kapuja”
A PinkNews beszámolója szerint széleskörű felháborodást keltett annak a lelkésznek az X-en megosztott transzfób kijelentése, ami szerint a női sport, különösen a kosárlabda transzneműséghez vezet annak "természetellenes" mivolta miatt. Posztjában Eric Conn lelkész azt is hozzátette: amikor a nők sportolnak, azzal "férfias" viselkedést vesznek fel, így megbontva a hagyományos nemi szerepeket, azon belül is a nőiséget. Bejegyzése hatalmas internetes felháborodást keltett: sokan hívták fel arra a figyelmet, hogy a női sport, a transzfób retorika és a feminizmus erősen összeforrt a szélsőségesen konzervatív retorikában.
Sokak szerint nincs új a nap alatt: ez a fajta transzfób, erősen antifeminista szólam régóta jelen van a társadalomban és ehhez ideológiai meggyőződés sem szükségeltetik. A szexizmusból kiinduló nemi megkülönböztetéshez nem kell kizárólag csak bal vagy jobboldalinak lenni. Mindenesetre Conn lelkész bejegyzése csak ráerősít ezekre a szólamokra. Ez a fajta szélsőséges irányvonal minden bizonnyal a konzervatív értékrenddel rendelkezőknél is jelentősen kicsapja biztosítékot, révén a lelkész véleménye olyan mintákat próbál megerősíteni, amelyek napjainkban egyáltalán nem állják meg a helyüket.
A bal- és jobboldali ideológiák felett álló patriarchális társadalomban elfogadhatatlan, ha egy nő olyan tevékenységet folytat, ami felborítja a rendszer által legitimizált nemi szerepeket. Ugyan a sport valamilyen szinten szürke zónának számít, érezni lehet a patriarchátus meglétét. Jogos feminista kritika, hogy a férfi sikerek előbb elismerésre kerülnek, mint ha egy nő érne el hasonlókat. Mintha nem is lennének női atléták a sport világában. Bizonyos sportágakban ráadásul nemigen elfogadott a nők megjelenése vagy ha mégis, akkor nem kap akkora visszhangot, mint annak férfi "testvére". Focisták, ökölvívók, autóversenyzők akaratlanul is kénytelenek elviselni mindazokat a hímsoviniszta hangokat, amelyek ledegradálják a teljesítményüket, munkájukat. A transznemű sportolók helyzete még a nőkénél is rosszabb, elég csak az algír Imane Khelifre gondolni, aki az állítólagos transzneműsége miatt rengeteg támadást kapott a 2024-es párizsi olimpia előtt és az alatt is. Mikor az ötkarikás játékok ökölvívó tornáján legyőzte Hámori Lucát, a hazai sportsajtó ezzel kapcsolatos hírei alatt, a közbeszédben gyakorlatilag kivirágzott a transzellenesség.
A fenti példa relativizálja Conn tiszteletes abszurd vízióját: egy nő minél sikeresebb, erősebb lesz, nőisége, női princípiuma megszűnik, így a sportoló nemi identitása is megkérdőjeleződik. Ráadásul egy olyan sportba szállt bele a konzervatív tiszteletes, amelynek női ágát is egyre többen elismerik, támogatják. A WNBA hosszú éveken át keményen küzdött azért, hogy presztízst szerezzen a női kosárlabdának. A liga napjainkra bebizonyította: a pályán nyújtott teljesítmény nem a nemi identitásról szól, hanem a siker megéléséről. Jó lenne végre, ha a szélsőségesen gondolkodók elgondolkodnának azon: attól, hogy egy nő sportol, még nem kell elvenni a nemi identitását.
