A húszas évek leszbikus romantikája

LESZBIKUSOK Igaz száz évvel ezelőtt épp a spanyol nátha szedte áldozatait, nekünk pedig most a csapból is a korona folyik.

Az összeesküvéselmélet-hívők szerint a húszas évek csak rosszat szoktak hozni a világban.

Szerencsére 10-ből 9 brit tudós és a gondosan elrakott lapszoknyám egyetértenek abban, hogy a divat is éppoly ciklikus mint a világvége várás.

Az 1920-as évek adták számunkra a leszbikus romantika aranykorát. Manapság nem lenne olyan polgárpukkasztó ponyvaregényt írni két nő huncutságairól. Nekünk valószínűleg az LMBTQ szuperhősök vászonra vitele lesz a következő szenzáció, de azért érdemes visszatekinteni, min is sápítozhatott egy nyárspolgár akkortájt.

Gerda Wegener neve ma már leginkább a „Dán lány” című filmből, vagy könyvből lehet ismerős. A húszas években azonban igazi avantgárd híresség volt. Ha épp nem a Vogue magazinnak rajzolt, vagy párját festette, akkor erotikus grafikáin dolgozott. Ezeket, a sokszor leszbikus légyottokat feldolgozó képeket illegális művészeti albumokban adták ki, vagy közfelháborodást keltő kiállításokon láthatta a közönség. Gerda állítólag élvezte az ezzel járó „hírhedtséget” és pazar bulikon szórakoztatta művésztársait és némely botránkozni vágyót.

Bár a művészvilág polgárpukkasztása nem feltétlen jutott el a szélesebb közönséghez, a mozi ledöntött pár komoly akadályt. A húszas évek hölgyei a filmvásznon is lelkesen rombolták a közerkölcsöt. Kivillanó combok és szégyentelen táncok vezettek el Marlene Dietrich legendás szmokingjáig. Bár egészen a harmincas évekig kellett várni míg Marlene és kolleginája közt elcsattant az első leszbikus csók a „Marokkó”-ban, de addig is bőven volt miről beszélnie a közönségnek.

A homoszexualitás illegális volt Németországban, mégis több mint 50 klub és több magazin is célközönségnek választotta őket. Berlin igazi központja volt a korabeli leszbikusoknak és feministáknak. Olyannyira, hogy „Berlins lesbische Frauen” néven szórakozóhely kalauzt adtak ki a legjobb helyekhez.

Natalie Clifford Barney, gazdag örökösnő párizsi szalonjában hetente összehívta kora legnagyobb művésznőit, költőktől a festőkön át egészen Mata Hari-ig. A rossz nyelvek szerint, megpróbálta létrehozni Lesbos idealizált szigetét. Bár ez azért nem sikerült neki, de 1890-től majd 40 éven át nála vizitelt a francia kultúra színe java. Nem csak leszbikus és feminista költők, mint Gertrude Stein, de híres férfiak is megfordultak ezeken az eseményeken. TS Elliot, F Scott Fitgerald és Proust is kedves vendégei voltak. Szalonja túlélte az I. világháborút és annak következményeit is.

Natalie igazi ikonja volt az ön-elfogadásnak és a feminista eszméknek. Alakja könyveket és költeményeket ihletett kortársai között.

A gazdasági válság és a II. világháború hamar derékba törték ezt a virágzást, de az általuk megalapozott feminista eszméknek sokat köszönhetünk… igen, még azt is hogy Cardi B kígyók társaságában énekelhet a nedves cicusáról.

Wyn

#leszbikusok #Németország #Berlin #GerdaWegener #MarleneDietrich

Támogass minket egy megosztással!