Antoni Rita
3 perc olvasás
Ahol homofóbia van, ott mindig akad egy önmagát rettenetesen gyűlölő meleg!
Bár Hitler nem volt meleg, de még 1938-ban is bukott le magas rangú homoszexuális SS-tiszt.
Egy másik példa: Jörg Haider osztrák fasiszta-vezér egy meleg buliból elhajtva ittasan halt meg autóbalesetben, s mindezt meg sem tudjuk, ha a fiúszeretője post mortem ki nem tálal.
Egy meleg escort ismerősöm szerint ahol homofóbia van, mindig van egy öngyűlölő rejtett meleg is, és ez nagyon sokszor igaz is.
Egy vécéfelirat volt: „az, aki túlzottan szereti vagy gyűlöli a melegeket, az meleg, aki középen van, na, az a heteró”.
Ennek van egy genderpszichoanalitikus magyarázata, a Kristeva-i „abjekció”: ha magamon kívül tudom, aki én vagyok, nem félek tőle. Egy példa: a 2007-es Budapest Pride Felvonuláson egy szkinhed beüvöltött egy fiatal fiúnak, szélről, idézem, „hé, ha már b…zi vagy, akkor már legalább sz…pj le”, idézet bezárva.
A kérdés csak az, magunkban rendezzük önmagunk, vagy önmagunk hasításainak tükörreflexív negatív képei vagyunk: ez a belsővé tett, úgynevezett „internalizált homofóbia”.
Minden LMBT-embernek ezért dolgoznia kell önmagán, hogy jól lássa Önmagát, Önmaga Tükrében.
Oszd meg cikkeinket és nyerj balatoni hosszú hétvégét. A részleteiről bővebben itt.
Mert semmi sem veszélyesebb egy rendszerre, mint a szeretet, az önazonosság és a közösség ereje.
Ha van propaganda, amitől félni kell, az nem a szivárványzászló, hanem az, amelyik elhiteti velünk, hogy csak akkor vagyunk értékesek, ha csendben maradunk.
A „melegpropaganda” valójában láthatóság, önazonosság, jogkövetelés – és ez bizony szexi.
Hozzászólások