A feminizmus nem ellenség, hanem esély az egyenlőségre

„Ma már mindenki egyenlő”, „a feminizmus csak nyugati divat” – ha ezek közül bármelyiket hallottad, nem vagy egyedül, de ettől még nem igazak.

Miért nem „hiszti”, és mi köze van a feminizmusnak a queer és transz jogokhoz? – Fotó: AI által generált

A feminizmus nem a férfiak ellen, hanem mindenki szabadságáért küzd – és ma már nem lehet elválasztani az identitások sokszínűségétől

A feminizmus nem újkeletű „hiszti”, hanem hosszú múltra visszatekintő társadalmi mozgalom, amely a nemek közti egyenlőségért és – ma már – sokkal többről, az identitások sokszínűségének elfogadásáról is szól. Már a középkorban is voltak nők, akik túlléptek az akkori, rájuk szabott szerepeken: gondoljunk Jeanne d’Arc harcaira vagy Bingeni Szent Hildegárdra, aki filozófiát és zenét írt egy férfiközpontú világban. De valódi társadalmi mozgalommá a feminizmus a 18. századi francia forradalom idején vált, amikor Olympe de Gouges követelte: amit „emberi jogként” kérünk, az a nőkre is vonatkozzon. És a háztartásban még mindig nem volt egyenlőség. Magyarországon a valódi feminista szerveződés csak a ’90-es évektől indulhatott újra – például a NANE megalakulásával.

A feminizmus történetét általában négy hullámban írják le. Az első a 19–20. század fordulóján a nők szavazati jogáért harcolt. Sokan a szüfrazsetteket ma is csak radikális akcióik miatt emlegetik, pedig békés tüntetések, petíciók, oktatási reformok is hozzátartoztak a mozgalomhoz. Magyarországon 1904-ben Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma alapították meg a Feministák Egyesületét – bőven megelőzve más országokat.

A második hullám a ’60-as években már a mindennapi elnyomás ellen szólt: a női munkavállalás, a házimunka, a nők elleni erőszak témái kerültek a középpontba. Egyesek egyenesen úgy gondolták, a heteró kapcsolatok eleve elnyomók, ezért „politikai leszbikusokká” váltak, és gyakran női kommunákban éltek. Női könyvkiadók, archívumok, zenei fesztiválok indultak.

A vasfüggöny mögött mindeközben a feminizmust a „már megvalósult egyenlőség” állami dogmája háttérbe szorította. A nők „elvileg” dolgozhattak, de a bérekben és a háztartásban még mindig nem volt egyenlőség.

A harmadik hullám már a sokféleséget helyezte előtérbe: nem minden nő él ugyanúgy, és nem ugyanazokat az elnyomásformákat tapasztalja. A fekete, leszbikus vagy transz nők tapasztalatai gyakran teljesen eltérnek a fehér, középosztálybeli nőkétől. A queerelmélet és a férfikutatások is innen erednek – abból a felismerésből, hogy a nemi szerepek mindenkit, még a férfiakat is szorongatnak. Erre az időszakra jellemző a szexualitás kérdésének vitatása is – például a butch–femme leszbikusok vagy a BDSM létjogosultsága kapcsán.

A negyedik hullám ma zajlik, és középpontjában a Kimberlé Crenshaw amerikai jogász által kidolgozott metszetszemlélet áll: hogy identitásaink – például női, meleg, roma, transz vagy fogyatékossággal élő – nem külön-külön, hanem együtt határozzák meg, mennyire vagyunk láthatóak vagy elnyomottak. Egy kerekesszékes leszbikus másként tapasztal elutasítást, mint egy ép, heteró nő – és ezekről a különbségekről is beszélni kell.

Napjaink egyik legmegosztóbb vitája a feminizmuson belül a transz nők helyzete. Sokan természetes szövetségesként tekintenek rájuk, mások – az úgynevezett TERF-ek (trans-exclusionary radical feminists, azaz transzellenes radikális feministák) – szerint nem tekinthetők „valódi nőknek”. Az ilyen viták is azt mutatják, hogy a feminizmus nem monolit, hanem sokféle hangból álló párbeszéd.

Egy dolog azonban világos: még mindig nincs egyenlőség. A nők és az LMBTQ-emberek továbbra is hátrányokat szenvednek, és amit elértünk, bármikor elveszíthetjük. A feminizmus célja nem a férfiak „eltörlése”, hanem egy olyan világ megteremtése, ahol mindenki – bármilyen nemű vagy identitású – biztonságban és szabadon élhet.

Állítsuk meg a homofóbiát! – Érzékenyítő kiadványok és tartalmak terjesztése vidéki LMBTQ közösségek és aktivisták bevonásával

Oszd meg érzékenyítő plakátjainkat, cikkeinket és nyerj!

Gyűlöletellenes kampányunkhoz egyszerűen csatlakozhatsz. Oszd meg fenti cikkünket közösségi média felületeiden, releváns csoportokban, majd küldd el nekünk a megosztást igazoló linket (linkeket) vagy képernyőfotót (-fotókat) az identitasmagazin@gmail.com mailcímre. Részvételed segít abban, hogy minél többen megismerjék az ügyet, megosztásod hozzájárul egy mindenki számára elérhető befogadóbb, elfogadóbb közösség kialakításához. Buzdíts másokat is a kampányhoz történő csatlakozásra. Fődíj egy balatoni exkluzív utazás.