Lengyel Alkotmánybíróság: nem ismerhető el a külföldön kötött azonos nemű házasság

A lengyel Alkotmánybíróság július 28-án alkotmányellenesnek minősítette azt a kormányzati rendeletet, amely lehetővé tette volna a külföldön kötött azonos nemű házasságok anyakönyvi átvezetését. A döntés újabb konfliktust jelent a lengyel kormány és az Alkotmánybíróság között, miközben az Európai Unió Bírósága korábban az ilyen házasságok bizonyos esetekben történő elismerésére kötelezte Lengyelországot.

A digitális ügyekért felelős miniszter rendelete augusztus 23-tól tette volna lehetővé a külföldön jogszerűen megkötött azonos nemű házasságok egyszerűbb anyakönyvi átvezetését, elismerését. Az Alkotmánybíróság azonban július 28-án kimondta, hogy a szabályozás érintett része nem egyeztethető össze a lengyel alkotmánnyal. Az ügy előzménye egy Németországban kötött házasság. Két lengyel férfi Berlinben házasodott össze, majd azt szerette volna elérni, hogy házasságukat Lengyelországban is átvezessék az anyakönyvbe. A lengyel hatóságok ezt korábban megtagadták, mivel a lengyel jog nem teszi lehetővé az azonos nemű párok házasságkötéséta

Az Európai Unió Bírósága 2025 novemberében azonban a C–713/23. számú ügyben kimondta: ha egy azonos nemű pár egy másik uniós tagállamban jogszerűen kötött házasságot, annak elismerését bizonyos esetekben nem lehet megtagadni. A döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Lengyelországnak saját jogrendjében is be kell vezetnie az azonos neműek házasságát. Az uniós bíróság szerint az elismerés a szabad mozgáshoz kapcsolódó uniós jogok érvényesülése miatt lehet kötelező.

A lengyel Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2026-ban szintén az ilyen külföldön kötött házasságok anyakönyvi átvezetésének lehetősége mellett foglalt állást. A július 28-i alkotmánybírósági döntés így egy olyan helyzetet teremtett, amelyben a lengyel alkotmányra hivatkozó Alkotmánybíróság és az uniós jogot értelmező Európai Unió Bírósága eltérő jogi következtetésre jutott.

Miért fontos az Alkotmánybíróság összetétele?

A döntés hátterében ott van a lengyel Alkotmánybíróság 2015 óta tartó intézményi válsága is. A Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülése után vita alakult ki több alkotmánybíró megválasztása és kinevezése körül, majd a következő években jelentősen átalakult a testület összetétele.

A Donald Tusk vezette kormány 2023 óta próbálja rendezni a lengyel jogállamisági konfliktusokat, az alkotmánybíróság azonban továbbra is megosztó intézmény. 2026-ban újabb alkotmánybírákat is választottak, miközben az új és a korábbi bírák kinevezésének jogszerűsége továbbra is viták tárgya.

A helyzet bizonyos szempontból emlékeztet a magyar Alkotmánybíróság átalakítására. Magyarországon 2010 után változott meg jelentősen a testület összetétele és alkotmányos szerepe, Lengyelországban pedig 2015 után alakult ki hasonlóan éles politikai és jogi vita az alkotmánybírák kinevezéséről. A két ország helyzete azonban nem azonos, és a lengyel konfliktusban különösen fontos szerepet kap az uniós jog és a nemzeti alkotmány viszonyának kérdése.

A július 28-i döntés ezért túlmutat azon, hogy hogyan kell kezelni a külföldön kötött azonos nemű házasságokat. A vita egyszerre szól az LMBTQ-jogokról, az uniós jog alkalmazásáról és a lengyel Alkotmánybíróság jelenlegi jogi helyzetéről.