Múlt héten az Alfahír.hu-n keresztül megszellőztetett ötven évvel ezelőtti titkosszolgálati dokumentumok miatt a KDNP-s Harrach Péter kényszerült magyarázkodásra.
A KDNP politikusa meglepődött, mi annyira nem
A nemrégiben nyilvánosságra került III/III-as dokumentum szerint a KDNP frakcióvezető-helyettesével szemben „homoszexuális problémák” merültek fel.
– Harrach Péter kiszorításában hálózati úton közvetve mi is részt vettünk. Az elmúlt év őszén az esztergomi szemináriumból került a központiba, tanulmányai tovább folytatására. Esztergomban homoszexuális problémák voltak vele. Ezt mi a központiba való bekerülése után hálózati úton szellőztettük. Homoszexuális évfolyamtársa Esztergomban otthagyta a közelmúltban a szemináriumot. S most végül ő is követte példáját. – Ez olvasható abban az 1972. február 16-án kelt jelentésben, amelyet a III/III-1/a alosztály rendőrőrnagya készített, miután előző nap találkozott egy cukrászdában egy társadalmi megbízottként tevékenykedő ügynökkel, aki nemcsak hogy beépült és követte a budapesti Hittudományi Akadémia papnövendékeinek életét, hanem befolyásolta is azok későbbi pályafutását.
Az Alfahír az üggyel kapcsolatban megkereste Harrach Pétert is. A KDNP politikusa tagadta a homoszexualitásával kapcsolatos információkat, és meglepődésének adott hangot.
Ungváry Krisztián történész szerint az ügy attól válik igazán izgalmassá és pikánssá, hogy a Harrachról szóló állításra és annak cáfolatára is a Fideszben találhatóak a koronatanúk. Ugyanis nem más, mint a Fidesz az, amely mindmáig alkalmazza a kommunista állambiztonság hivatásos tisztjeit.
A történész a 444.hu-n megjelent cikkében példaként hozza fel Horváth József, a Fidesz biztonságpolitikai szakértőjének esetét, aki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese volt 1998 és 2002 között, majd 2010-től a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettese, jelenleg pedig azé az Alapjogokért Központ tanácsadója, amelyik a brüsszeli genderlobbi elleni harc egyik élharcosa.
A Belügyminisztérium III/III. csoportfőnöksége a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának, politikai rendőrségének a belső elhárítással foglalkozó része volt 1962 és 1990 között. Szervezetileg a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség részét alkotta. Mint ilyen, a többi akkori, magát szocialistának nevező országhoz hasonlóan, nem csak azokat az alapvető nemzetbiztonsági feladatokat (terrorizmus és más szélsőséges társadalomellenes tevékenységek, az alkotmányos rend elleni szervezkedés felderítése és felszámolása) látta el, amelyeket a mai, nyugati parlamenti demokráciákban is belső titkosszolgálatok végeznek, hanem az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden belső ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, illetve lehetőség szerint felszámolni. Hasonló, a társadalom totális ellenőrzésére törekvő politikai rendőrségek ma is működnek a Szovjetunió utódállamaiban, Kínában és általában a diktatórikus, fél-diktatórikus berendezkedésű államokban.😗😗
