Hogyan éli meg a Tisza győzelmét egy olyan közösség, amelynek jogait az elmúlt 16 évben szisztematikusan szűkítették?

A Fidesz 16 éves kormányzásának vége felszabadulást hozott – de több queer és transznemű magyar számára a jogi és egészségügyi kiszolgáltatottság nem tűnik el egyik napról a másikra.

Történelmi eufória és megmaradó félelmek: hogyan éli meg a választási eredményt egy olyan közösség, amelynek jogait az elmúlt 16 évben szisztematikusan szűkítették? - Fotó: Portfolio

A politikai fordulat eufóriája mellett a queer közösség továbbra is konkrét jogi és mindennapi biztonságot vár

Történelmi eufória és megmaradó félelmek: hogyan éli meg a választási eredményt egy olyan közösség, amelynek jogait az elmúlt 16 évben szisztematikusan szűkítették? - Fotó: Portfolio

A választás éjjelén az LMBTQ-közösség is ünnepelt az ország különböző pontjain, eredményvárókon és otthon is. A levegőben is tapintható volt a kirobbanó öröm és megkönnyebbülés, ami átjárta az utcákat, ahogy a Rákóczi téri rendezvényről az Aurórába haladtunk. Pogány Anikó így fogalmazott: „Ilyen lehetett a berlini fal leomlása. Vagy amikor vége lett a második világháborúnak. 1990-ben én 18 éves voltam – de nem volt ilyen eufória-élményem egyáltalán, nem emlékszem, hogy az országnak lett volna."

Azonban a New York Times riportja szerint a közösség hangulata egyszerre reményteljes és bizonytalan: Magyar Péter győzelme lehetőséget jelent, de konkrét ígéretek még nem hangzottak el. Steiner Kristóf, aktivista, a lapnak elmondta: „Ez már nem is az LMBTQ-jogokról szólt, hanem a gyülekezési jogról, ami bármely demokratikus államban egy nagyon alapvető emberi jog" – fogalmazott.

Nem mindenki ünnepel azonban fenntartások nélkül. Sokan arra figyelmeztetnek, hogy az eredményt nagyban árnyalja a parlamenti összkép, hiszen 3 jobboldali párt tagjai fogják elfoglalni a Parlament székeit.

A Budapest Pride szervezői levélben fordulnak az új miniszterelnökhöz, konkrét jogalkotási lépéseket szorgalmazva. Arra kérik a közösség tagjait is, hogy küldjék el saját gondolataikat az új miniszterelnöknek. Egy kommentelő így összegezte kérését: „Teremtsen egy olyan országot, ahol sétálhatok kézenfogva a párommal, esetleg meg is csókolhatom anélkül, hogy leköpjenek – esetleg egy színházba is elmehessünk." Az egyik legsürgetőbb ügy a 2020 óta törvény által tiltott nem jogi elismerésének visszaállítása.

Maga a szavazás napja sem volt feszültségmentes a transznemű emberek számára. Sokan olyan iratokkal érkeztek a szavazóhelyiségekbe, amelyek nincsenek összhangban a kinézetükkel, identitásukkal. Ez az ellentmondás több esetben a szavazatszámlálók részéről is értetlenkedést váltott ki. A közösségen belül ezért sokan felajánlották, hogy elkísérik azokat, akik félnek egyedül szavazni menni.

Április elején az Amnesty International, a Háttér Társaság és a Prizma Transznemű Közösség közös kutatást tett közzé, miszerint a válaszadók kétharmada tapasztalt hátrányos megkülönböztetést egészségügyi ellátás során, 56%-uk pedig inkább lemondott orvosi vizsgálatról, mert félt az elutasítástól. A kutatás tanulsága szerint a transz emberek nem egyszerűen rossz bánásmóddal találkoznak – hanem egy rendszerszintű útvesztővel, amelyből sokszor a legkönnyebb kivezető út az, ha valaki egyáltalán nem kér segítséget. A Prizma április 18-án, szombaton, egynapos konferenciát is tart a közösség helyzetéről és jövőjéről.

Magyar Péter a győzelme éjjelén kijelentette: „Ahol senkit nem bélyegeznek meg azért, mert más, és máshogyan szeret, mint a többség." Az új országgyűlés egyelőre még nem alakult meg: a Fidesz alkotmányozó többsége formálisan még érvényes, Sulyok Tamás köztársasági elnök pedig még nem tűzte ki az alakuló ülés és a beiktatás időpontját – ugyanakkor Magyar Pétert már felkérte kormányalakításra. A queer közösség ezt tudomásul vette – és most a tetteket várja. Sajtóértesülések szerint május 9. a legvalószínűbb időpont az új Országgyűlés megalakulására.