Üdvözlik a lépéseket az LMBTQ-szervezetek, de még várják a párbeszédet

A Magyar LMBT Szövetség és tagszervezetei október 8-i közleményükben üdvözölték az LMBTQ+ emberek jogegyenlősége felé tett legutóbbi kormányzati lépéseket. Hozzátették, hogy az örömük nem lehet teljes, mert a közösséget képviselő szervezeteket eddig nem vonták be érdemben a döntések előkészítésébe.

Jogszabály-módosítás indul, azonban egyeztetés az érintettekkel még nem - Fotó: Pozsonyi Zita

Semmit rólunk nélkülünk! - szól a sajtóközlemény jelmondata

A Szövetség két előrelépést emelt ki. Az egyik, hogy a Tisza-kormány változtatni szeretne az egyedüli örökbefogadás szabályain, amelyeket 2020 őszén úgy módosítottak, hogy az azonos nemű párkapcsolatban élők egyéni örökbefogadását jelentősen megnehezítették. A közlemény szerint Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, hogy a döntésekben a politikai szempontok helyett a szakmai mérlegelésnek és a gyermek érdekének kell érvényesülnie.

A másik az Országgyűlés elé került törvényjavaslat, amely eltörölné a 2021-es úgynevezett gyermekvédelmi törvény több, LMBTQ+ embereket hátrányosan érintő rendelkezését. A Szövetség leírása szerint a javaslat megszüntetné a homoszexualitás és a transzneműség „megjelenítésére” és „népszerűsítésére” vonatkozó korlátozásokat a gyermekvédelmi, média-, reklám- és oktatási szabályozásban. A szabályt viszont nem tüntetné el teljesen a jogrendszerből.

A szervezetek szerint a párbeszéd egyelőre elmarad. Az elmúlt hónapokban több alkalommal kerestek meg parlamenti és kormányzati szereplőket szakpolitikai javaslataikkal, és személyes egyeztetést kértek az oktatási, az igazságügyi, a kulturális, valamint a szociális és családügyi tárcától. Több megkeresésükre még mindig nem kaptak választ. Elismerik, hogy egy új kormányzati rendszer felállása időt igényel. Azt viszont fontosnak tartják, hogy az LMBTQ+ embereket érintő jogszabályok átalakításával párhuzamosan elinduljon az intézményes egyeztetés is.

A közlemény szerint a Szövetség tagszervezetei között több évtizedes múltú szervezetek vannak, amelyek az Orbán-kormányok idején is képviselték az érintetteket, kutatásokat végeztek, közösségeket szerveztek és kiálltak az alapvető jogokért. Rédai Dorottya, a Labrisz Leszbikus Egyesület ügyvezetője szerint ezek a szervezetek „aktívan hozzájárultak az LMBTQ közösséget megbélyegző, kirekesztő, antidemokratikus rendszer leváltásához”. Kanicsár Ádám András, a Szövetség kommunikációs vezetője pedig azt mondta: „Nem azt várjuk a döntéshozóktól, hogy minden kérdésben automatikusan értsenek velünk egyet. Azt viszont igen, hogy amikor rólunk születnek döntések, beszéljenek velünk.”

A szervezetek azt is hangsúlyozzák, hogy a jogszabályok módosítása önmagában nem old meg mindent. Az LMBTQ+ fiataloknak továbbra is életkoruknak megfelelő, hiteles információra van szükségük, és olyan közegre, ahol a különbözőség nem válik megbélyegzés vagy bántalmazás forrásává. A mostani javaslat szerintük jelentős változtatásokat hoz, de több hátrányos rendelkezéshez nem nyúl hozzá.

A közleményt tizenegy szervezet jegyzi, köztük a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz, az Atlasz Sportegyesület és a Szimpozion Egyesület. Üzenetük, hogy a „Semmit rólunk nélkülünk” elvét a döntéshozatalban is alkalmazni kellene.