Antoni Rita
3 perc olvasás

Ami ma Budapest Pride, az Varsóban az Egyenlőség Parádé. Az elnevezés Szymon Niemiectől származik, aki évekkel ezelőtt lehetővé tette, hogy bárki bármilyen tartalommal töltse meg a rendezvényt, így senki sincs kirekesztve, legyen szó fogyatékkal élőről, vagy biszexuálisról. Természetesen fő téma a szexuális orientáció.
A Parádén képviseltetik magukat a külképviseletek is. Ez különösen fontos volt 2005 és 2007 között, mikor a magyarhoz hasonlóan szélsőjobboldali támadásának volt kitéve a felvonulás. Az idén 40-50 diplomata ment el a rendezvényre, köztük az ír nagykövet és férje.
A lengyel civilszervezetek véleménye melegházasság ügyében 3-4 évvel ezelőtt változott meg gyökeresen. Előtte puha álláspontot képviseltek a jogegyenlőség kérdésében, de az akkori kormánykoalíció még a legméltatlanabb bejegyzett élettársi formát is elutasította, ezután a meleg jogvédők a házasságot kezdték el követelni.
2016 januárjában tüntetések sorozata rázta meg Varsót, ahonnan próbálták kitiltani a szivárvány zászlókat, ami végül nem sikerült.
Az idei varsói Egyenlőség Parádé sikere annak volt köszönhető, hogy rengeteg önkéntes vett részt a szervezésben, huszonévesekkel, szerepmegosztással és munkacsoportokkal, közel 40 szervezettel együttműködve.

Mert semmi sem veszélyesebb egy rendszerre, mint a szeretet, az önazonosság és a közösség ereje.
Ha van propaganda, amitől félni kell, az nem a szivárványzászló, hanem az, amelyik elhiteti velünk, hogy csak akkor vagyunk értékesek, ha csendben maradunk.
A „melegpropaganda” valójában láthatóság, önazonosság, jogkövetelés – és ez bizony szexi.
Hozzászólások