2010-ben Magyarország legújabb kori történetének legsötétebb korszaka vette kezdetét. Zaklatni kezdték a fürdőkben a melegeket.

Megfigyelik a fürdőkben a gyors numerára vágyókat?
A rezsim gyűlöletkampányok és a kirekesztés politikájára épül, ahol a fürdőkben sincs helye a melegeknek.
Miközben azt hangoztatják, hogy a melegeknek megvan a saját szubkultúrájuk és helyeik, ezzel szemben szórakozóhelyeinket bezárják, mozgásterünk egyre szűkül.
A viszonyokat jól példázza a budapesti meleg fürdőkultúra hanyatlása, mely nem önmagától, hanem a hatalom melegeket kirekesztő politikája miatt szűnik, illetve szűnt meg.
2010 telén a Király Fürdő befogadóképességét az új vezetés 45 főre korlátozta. A korábbi szekrényes öltözőt – mely lehetővé tette a nagyobb vendéglétszám fogadását – lezárták, melynek ma már nyoma sincs, helyére konditermet rendeztek be, ami kihasználatlanság miatt pang az ürességtől.
Vagyis az addig melegek között oly népszerű fürdőből egyszerűen kizárták a melegeket.
A fürdővezetés a medencékben lévő víz mennyiségére hivatkozva, a korábbi gyakorlattal szemben, 45 főnél több vendéget nem engedett be a fürdőbe.
A befogadóképesség meghatározásakor figyelmen kívül hagyták a szaunák és a pihenőrészeket kapacitását.
Az intézkedés hatására kígyózó sorok alakultak ki a fürdő előtt télvíz idején. Többen álltak sorban a fürdőn kívül, mint ahányan a fürdőben tartózkodtak.
Az intézkedés nyilvánvaló szándéka, a meleg fürdőközönség kiszorítása volt a fürdőből, melyet később más, hasonló szabályok követtek.
A következő évtől kezdve koedukált lett a Király Fürdő. Megszűntek az addigi női és férfi napok.
Ezzel egyidejűleg véget ért a meztelen fürdőzés időszaka.
A meztelenségnek praktikus- és gyakorlati okai voltak a Királyban, ugyanis egy gőzfürdőben a fürdőruhából mérgező anyagok párolognak ki szaunázás közben, ami nem egészséges.
A kötényekkel már 2010 előtt nem bajlódott a fürdő, nyilván spórolási szándékkal, inkább meztelenül engedték be az embereket.
A követő években erősen megcsappant a fürdő látogatottsága. Mindez egyáltalán nem hatotta meg a vezetést, sőt. További melegellenes intézkedések következtek.
Több budapesti gyógyfürdőben biztonsági őrök járőröznek. Vigyáznak a jó erkölcsökre. Még a zuhanyzókba is benéznek.
A WC-re is vigyázó tekintetek kísérik az embert, leellenőrzik hogy egyedül mész-e be a fülkébe. Lehet, hogy kamerákat is elhelyeztek, és azokon keresztül figyelik a gyors numerára vágyókat?
Több meleget már kitiltottak, vagy kitiltással fenyegettek meg. Ennek hatására megsokasodtak az Egyenlő Bánásmód Hatóság fürdős ügyei, mely egyes ügyeket vizsgál, a korábbi gyakorlatot, és a melegek kirekesztésére hozott intézkedésekkel nem foglalkozik.
Véleményünk szerint csak a melegek távol tartása és kitilthatósága miatt írták be a házirendekbe, hogy tilos szex-szelni a fürdőkben. A házirend megsértése pedig kitiltást vonhat maga után.
De hogyan szerez tudomást a fürdő, ha például két férfi szexuális élményt szeretne nyújtani egymásnak a fürdő mellékhelyiségében? Úgy, hogy megfigyelik őket. A heteroszexuálisokat nem figyelik meg. Mi ez, ha nem diszkrimináció?
A heteróknak szabad csókolózni, a melegeknek nem? Ha valakinek megfogják a nemi szervét a medencében, az már szexnek számít? Ha valakinek erekciója támadna a fürdőben, azért kitilthatják?
Vegyük vissza azt, ami a miénk, és virágozzon ismét a budapesti meleg fürdőkultúra!