A római katolikus egyház hosszú ideig azon az állásponton volt, hogy a homoszexualitás halálos bűn, amelynek megélése nem férhet össze a katolicizmussal. Ferenc pápa némileg megengedőbb megnyilvánulásai ellenére még ma is sok LMBTQ ember tapasztal elutasítást és megbélyegzést, ha vállalja magát gyülekezetében (erről Magyarországon is született interjúkötet a Szimpozion Egyesület gondozásában).

Az egyházban többezer meleg pap van, becslések szerint az Egyesült Államokban a katolikus papok 30-40%-a

A New York Times fellebbentette a fátylat erről az egyház mélyén meghúzódó ellentmondásról

Interjúalanyaik egy része arccal-névvel, más része anonim módon beszél arról, hogyan éli meg ezt a két, látszólag összeegyeztethetetlen identitást. Nagy kockázatot vállaltak, hiszen ha lelepleződnek, elveszíthetik állásukat.

Ráadásul egy közelmúltbeli pedofil-botrány miatt az amerikai közvélemény a korábbinál is hevesebben kelt ki a meleg papok ellen, noha kutatások bizonyítják, hogy a gyerekmolesztálás és a melegség között semmilyen kapcsolat nincs. Azonban a püspökök, jobboldali szervezetek és maga Ferenc pápa is a meleg papokat tekintik a probléma gyökerének, és egyre gyakrabban hangzik el az a vélemény, hogy nem alkalmasak a papi hivatásra.

Gregory Greiten 17 éves volt, amikor a pap kérdést tett fel neki és szeminarista társainak: ha választhatnának, hogy testük 90%-án összeégjenek, teljesen lebénuljanak vagy melegek legyenek, melyiket választanák? Mindenki a megégésre vagy a lebénulásra szavazott, a melegségre senki.

Így amikor hét évvel később Greiten (ma már Greiten atya) először kimondta magának: „meleg vagyok”, az úgy hangzott, mint egy halálos ítélet. Felmászott a szobája ablakába, hogy kiugorjon és véget vessen az életének. Végül nem tette meg, hanem bevallotta titkát egy szeminarista társának. Nagy meglepetésére az elmondta, hogy ő szintén meleg.

Vagyis voltak meleg papnövendékek rajta kívül, csak nem beszélt erről senki. Rájött, hogy a meleg papok témája nyílt titok: addig nincs baj, amíg nem hozzuk nyilvánosságra.

Egy másik lelkész – aki hívei előtt továbbra is rejtőzködik – akkor szembesült ezzel az íratlan szabállyal, amikor egy koktélpartin paptársai „aljasságokat” pletykáltak egy meleg püspökről. Közbelépett és előbújt nekik – ekkor veszítette el a barátságukat.

- Megszegtem a szabályt azzal, hogy megtörtem a csendet – mondta.

- A családom nem tudja, hogy ezzel küszködöm, sose mondtam el nekik. Hiszek abban, amit az egyház a házasságról és a szexualitásról tanít, és próbálom megérteni, hogy ez számomra mit jelent. Remélem, belső küzdelmeim ellenére segíthetek más katolikusoknak abban, hogy ne veszítsék el a hitüket – vallja egy anonimitást választó interjúalany.

A utahi Bob Bussen atya szerint a meleg papok többsége nincs biztonságban. Ő maga 12 évvel ezelőtt bukott le, amikor misét celebrált az LMBTQ közösségnek.

- A rejtőzködés még rosszabb, mint a bűnbakképzés. Valóságos börtön. Az 50-es éveimben voltam, amikor elfogadtam magam. 18 évesen kerültem a szemináriumba: lelkes voltam és szűz, semmit sem tudtam a világról, pláne a melegségről. Éveken át hordoztam magamban ezt a titkot. Nem azért imádkoztam, hogy Isten megváltoztasson, hanem hogy előbb haljak meg, mint hogy ez mások számára kiderülne.

Mivel a legtöbb papnövendék még tizenévesen vagy még korábban köteleződik el erre a hivatásra, másokra is jellemző az információhiány. Egy idős pap elmondta, hogy mikor elkezdte a pályáját, az érsek ezzel bocsátotta őket útjukra:

- „Eszetekbe ne jusson bepanaszolni nekem a plébánosotokat, hacsak nem alkesz vagy homó.” Nem is értettem, mire gondol, hiszen mind „homók”, vagyis emberek vagyunk.

A rejtőzködés rengeteg energiát követel, és sok meleg pap mérlegelni kezdi, megéri-e ez neki. Michael Shanahan, egy chicagói lelkész, aki három éve bújt elő nyilvánosan, felidézi dilemmáit a rejtőzködés idején.

- Azon aggódtam: vajon lemondok-e papi hivatásomról, mert belefáradtam a vádaskodásba? Távolságot tartok majd a híveimtől?

Arra a kérdésre, hogy miért maradt meg papnak, így felel: - Ez egy csodálatos hivatás. Mélyen megindít a híveim mélysége, őszintesége és nagylelkűsége. Az ő jóságuk erőt ad nekem, mert éles ellentétben áll azzal a gyűlölettel, ami a világ felől érkezik.

A cölibátus további akadályt jelent. A melegségüket nyilvánosan vállaló papok mindegyike hangsúlyozza, hogy nem éli meg szexuális vágyait, de tudjuk, hogy vannak olyanok, akik igen. Van, aki pornót néz, de ez általában inkább szorongást, mint örömet okoz. Az egyik pap 62 éves korában szexelt először férfival, egyéjszakás kaland keretében. Az ügy kiderült, jelentették a püspöknek, és a férfinak azóta se volt szexuális kapcsolata.

- Természetesen nem a melegségről szól az életem – magyarázza Steve Wolf atya. – De ha valaki ezt nem akarja hallani rólam, akkor vajon tényleg meg akar ismerni?

Greiten atya egy éve lépett a nyilvánosság elé: egy mise alkalmával elmondta híveinek, hogy meleg, és cölibátusban él. Hívei felugrottak és megtapsolták. A hír elterjedt, és nagyon sokféle reakciót kapott. Egy 90 éves paptársa felhívta, hogy elmondja: ő egész életében titkolta melegségét, de reméli, hogy a jövőben erre már nem lesz szükség. kapott leveleket más városokban élő hívektől, akik kérték, hogy költözzön oda. Ugyanakkor bőven kapott gyűlölködő leveleket is, amelyek a sátán követének vagy gyerekeket megrontó szörnyetegnek nevezték.

Greiten atya legnagyobb vágya, hogy személyesen beszélhessen a pápával: azt reméli, ha elmondaná neki saját élettörténetét, I. Ferenc megértené, mennyire megnyomorítja a meleg papokat az egyház jelenlegi hozzáállása.

- Egy olyan világról álmodom, ahol minden pap őszintén, szabadon élheti az életét – mondja.

#USA #NewYourkTimes #egyház #queerinfo